Krinolin
(a latin crinis a. m. haj szótól, franc. crinoline),
tulajdonképen lószőrből és gyapot fonalakból készült tágabb szövésü szövet,
melyet zsákokra, csomagolásra használnak. Újabb időben (a XVIII. sz. óta) ilyen
kelméből alsó szoknyákat is készítettek, melyek abroncs-alakban befűzött
acéllemezek segítségével harangalakot képezvén, a női felső ruhát feszesen és
széles terjedelmü körben tartották. E szoknyákat, melyek először Franciaországban
(XIV. Lajos alatt) jöttek divatba, a franciák lószőrszoknyának (crinoline),
nálunk kámvás rokolyának nevezték és többé-kevésbé hosszabb ideig viselték.
Legutóbb Eugenia császárné, III. Napoleon neje, hogy elpalástolja reményteljes
állapotát, 1855 végén annnyira divatba hozta a K.-t, hogy aztán az egész
világon viselték. A császárság végső éveiben azonban ismét kiment a divatból s
csak igen kevés, az u. n. tournure (vagy condition) maradt meg belőle. A
nyolcvanas években culs de Paris név alatt részben ismét felújították a K.-t,
de nemsokára elhagyták.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|