Kriptogamák

(növ., Cryptogamae a. m. rejtve nemzők, Diószegiéknél lopva nőszők) virágtalan vagy nem virágzó növények), csoportját Linné alkotta s a virágzó növényekkel (plantae phanerogamae a. m. látva nemzők, nyilván nőszők) szemben valamennyi növényt ide, illetőleg rendszere 24. seregébe sorozott, amelyeknek szokott virága nincs, hanem más módon szaporodik. Sem nem virágzanak, sem nem magvaznak, hanem spóráról (l. o.) szaporodnak (spórázó vagy spóratermő növények, sporophyta). Ma már nagyon sok K. ivarszervét ismerjük, nemzésük sokkal világosabb, mint a virágzó növényeké, s határozottabban emlékeztet ez az állatokéra. A virágzó növények és K. fő különbsége az, hogy amazoknak már bonyolódott szervezetü magva az anyáról leválik, midőn az új ivadék előképlete, azaz a csira az anyán kész. A K. szaporodó része, a spóra, magános sejt vagy csak kevés, egyértékü sejt alkotja, ily alakjában válik le az anyáról, azután lassankint az anyától függetlenül fejlődik ki új individuummá. A K. rendesen aprócska növények, csak a páfrányfák tekintélyesebbek. Nagyobbrészt mikroszkópiummal vizsgálhatók. A K. két nagyobb csoportba szakadnak: 1. Telepes növények (Thallophyta), melyeknek rendes szárok, gyökerök és levelök nincs; egészen más módon keletkező testöket telepnek (thallus) mondjuk. Ide tartoznak az őscsirák (protophyta), a gombák, moszatok, meg a zúzmók (l. o.). A K. második csoportja a leveles K. (Cryptogamae foliosae). Csirázó spórájokból legelőször szinte telep lesz, melyet előtelepnek (prothallium) s a csoportot előtelepeseknek (prothallophyta) mondjuk. Előtelepjökből azonban valóságos szár sarjadzik; levele, gyakran gyökeres is lesz, mint a virágzóknak. A telepes K.-nak csak részint van ivarszervök; a leveles K.-nak csak kivételképen incs ivarszerve (l. Ivarvesztés), sőt ez kifejlődésöknek elkerülhetetlen tagja. A leveles K. nőivarszervét (archegonium) több sejt alkotja, mely egy nagyobb centrális sejtet zár. Ez a petesejt vagy csirasejt s a himecskékben (antheridium) keletkező ondósejt termékenyíti. Ekkor lesz belőle a csira. Ide tartoznak a mohák (l. o.) meg az edényes virágtalanok (l. o.), együttvéve a leveles vagy száras K. Az edényes K.-nak a csirájából tökéletesebb száras növény lesz, az edénynyaláb is a szárban itt képződik legelőször. Ugyanezek közt jelenik meg legelőször az igazi gyökér, a levél pedig gyakran hatalmas nagyra fejlődik. Az edényes K. két nagy seregre szakadnak: 1. egyféle-spórásak (l. o., Isosporeae), a harasztokkal, súrlókkal, kigyónyelvfélékkel (l. o.), meg a korpafű-félékkel (l. o.), 2. felemás-spórásak (l. o., Heterosporeae). Ezeknek nagyszámu apró spórájok van (himértékü spóra), ellenben anagyobb vagy nőértékü makrospóra kevés. Az apró spórából ondó lesz, a makrospóra archegoniumában levő petesejtet termékenyíti. Ide tartoznak a szelaginellafélék, az Isoëtes (l. o.) meg a vizi harasztok. Újabban az edényes K.-at természtesebben harasztrendüek, súrlórendüek és korpafűrendüek seregére választják. Utánok a rendszerben virágzók következnek, melyek az edényes K.-kal szintén összekapcsolódnak. A K. rendszere ezután, főleg a fogantatás alapján, a következő: I. Telepes növények (Thallophyta). 1. osztály. Őscsirák (protophyta), ivarszervök nincs (Bacterium, élesztő); 2. osztály. Párosodó telepesek (Zygosporeae, diatomeák, ételpenész); 3. osztály. Petespórás telepesek (Oosporeae, Peronospora); 4. osztály. Spóraterméses telepesek (Carposporeae, tömlős és kalapos gombák, virágmoszatok). II. Leveles K. (Cryptogamae foliosae). A) Moharendüek (Muscineae). 5. osztály. Majmohák (Hepaticae); 6. osztály. Lombos mohák (Musci frondosi). B) Edényes virágtalanok (Cryptogamae vasculares). 7. osztály. Harasztrendüek (Filicinae) Rhizocapreákkal (viziharasztok); 8. osztály. Súrlórendüek (Equisetinae). 9. osztály. Korpafűrendüek (Lycopodinae), az Isoëtesszel meg a szelaginelleákkal.

Forrás: Pallas Nagylexikon