Krizis

(gör.) a. m. válság; orvosi műnyelvben valamely lázzal járó betegség gyors megszünése, aminek legfontosabb jele, hogy a láz 12-36 óra alatt megszünik. A K.-sel végződő betegségek rendesen akut módon, gyakran rázó hideggel kezdődnek. Legszabályosabb a K. lefolyása a croupos tüdőgyuladásnál és a visszatérő láznál (febris recurrens). A láz alábbszállásán kivül a K. egyéb tünetei: bő izzadás, mély álom, amelyből a beteg kipihenve ébred fel, a láz alatt szapora pulsus ritkábbá, erősebbé válik, a vizeletből bő húgysavas üledék válik ki. A húgyanyag a K. előtti és utáni napokon a vizeletben felszaporodik, a K. alatt megkevesbedik. Néha a K. bevégződése 24 óránál több időt igényel; tartós K. A K.-t néha szokatlan hőemelkedés, esetleg rázó hideg és más aggasztó tünetek előzik meg: perturbatio critica. Ha a K.-es hő alábbszállásnál, mielőtt a hőmérsék a rendes fokra esnék le, egy újabb hőemelkedés következik be és a K. csak azután válik teljessé, megszakított K.-ről szólunk. Ha a K. kezdeti tünetei után újabb tartós hőemelkedés észlelhető, ál-K. ment végbe. - K. a drámában, l. Dráma. - K. a közgazdaságban, l. Válság.

Forrás: Pallas Nagylexikon