kromoszóma

A sejtmag állományából a sejtosztódás során kialakuló, jól elkülöníthető, tömör testecske. A név görög eredetű szó, kromo színt, a szóma pedig testet jelent. Az elnevezés a kromoszómá k jól festődő tulajdonságára utal. A kromoszómák tartalmazzák a sejt DNS-állományát (nukIeinsavak). A kromoszómák DNS-tartalma génekre és régiókra osztható fel (öröklodés, operon-elmélet). A sejtosztódáskor látható kromoszómák DNS-tartalma a hozzájuk kapcsolódó fehérjékkel két kromatidát alkot. A két kromatida a legtöbb kromoszómában csak egyetlen ponton kapcsolódik egymáshoz. A kromatidák nemcsak külsőleg teljesen egyformák, hanem genetikai információs tartalmuk is teljesen azonos (bioszintézis), hiszen a DNS-tartalom megkettőződésével jöttek létre. A kromoszómák száma jellemző a fajra. A faj minden egyedének minden sejtjében ugyanannyi a kromoszómák száma. Az állatok és a növények ivarsejtjeiben és a növények spóráiban (szaporodás) minden kromoszómából egyetlenegy van. Az ilyen sejtek kromoszómaszámát n betűvel jelöljük, az ilyen sejtet haploid sejtnek nevezzük. A legtöbb sejtben azonban minden kromoszómából kettő van, az ilyen sejteket diploid sejteknek nevezzük. Jelölésük: 2 n. A két egyforma alakú és nagyságú, összetartozó kromoszóma közül az egyik apai, a másik anyai eredetű (homológ kromoszómák). E két kromoszóma genetikai információs tartalma eltérő.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• sejtmag
• test
• sejtosztódás
• sejt
• nukleinsav
• gén
• öröklődés
• operon-elmélet
• fehérje
• faj
• szaporodás
• növény
• állat
• homológ kromoszóma