Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Krones... ----

Magyar Magyar Német Német
Krones... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Krones

Ferenc, marchlandi lovag, osztrák történetiró, szül. Ungarisch-Ostrauban (Morvaország) 1835 nov. 19. Bécsben végezte tanulmányait és 1857. a kassai jogakadémiához került mint az osztrák történet tanára. Kassán 1862-ig működött és ezekben az években nemcsak a kassai és felsőmagyarországi levéltárakban kutatott, hanem el is sajátította a magyar nyelvet, minek azután irodalmi munkálkodásában hasznát látta. 1862. Grazba nevezték ki a gimnáziumhoz, 1865. pedig az egyetemhez került mint az osztrák történet rendes tanára és ebben az állásban ma is müködik. Rendkivül sokat dolgozott és dolgozatai közül nagyon sok hazai történetünket is érdekli. Művei közül említendők: Umrisse des Geschichtslebens der deutsch-österr. Ländergruppe vom X. bis XVI. Jahrhundert (Innsbruck 1863); Zur ältest. Gesch. von Kaschau (Bécs 1864); Die österr., böhm. u. ungar. Länder 1437-1526 (u. o. 1864); Zur Gesch. Ungarns im Zeitalter Franz Rákóczy"s II. (Archiv für ost. G. 42-43. köt.); Ungarn unter Maria Theresia u. Joseph (Graz 1870). Ezt követte a négy kötetnyi, a tudomány szinvonalán álló Handbuch der Gesch. Oesterreichs (5 köt., Bécs 1876-79), melyért a lovag címet kapta. E nagy munka nyomán készült azután a tanárjelöltek igényeihez alkalmazott Grundriss der österr. Gesch. (4 rész u. o. 1881-83), mely különösen bibliográfiai tekintetben becses munka. Továbbá: Zur Gesch. des Deutschtums in Oberungarn (Graz 1878); Die Freien von Saneck u. ihre Chronik als Grafen von Cilli (Graz 1883); Die Cillier Chronik (u. o. 1883); Zur Gesch. Österreichs im Zeitalter der französ. Kriege und der Restauration 1792-1816 (Gotha 1886, v. ö. Századok 1887, 169 l.); Nic. Bercsényi de Székes (Zeitschr. für Gesch., Cotta 1888, 12. füzet); Joseph Freiherr von Simbschen u. die Stellung zur serbischen Frage (Arch. f. österr. Gesch. 76. köt., v. ö. Századok 1891, 495. l.); Tirol 1812-16. u. Erzherz. Johann, aus seinem Nachlass dargestellt (Innsbruck 1890, v. ö. Századok 1890, 505. l.); Aus dem Tagebuch Erzh. Johanns v. Oesterreich 1810-15 (u. o. 1891, v. ö. Századok 1891, 495. l.); FZM Simbschen, sein Prozess etc. (Arch. f. österr. Gesch. 77. köt.); FM. Radetzky (Bécs 1891); Das Kaschauer Deutschbürgertum u. sein Name (Zeitschr. für Culturgesch. 1891, 1. füz.); Das Gerichtsprotokoll der kg. Freistadt Kaschau aus d. J. 1557-1608 (Mitth. d. Instit. für österr. Gesch. XII. köt.); Aus Oesterreichs stillen und bewegten Jahren 1810-15. (Innsbruck, Wagner, 1892, v. ö. Századok 1893, 76. l.); Zur Gesch. d. nationalen Beziehungen Stelemarks u. Ungarns von 942 bis zum Ausgang der Traungauer 1192 (Mitth. d. Hist. Ver. für Steiermark 40. köt., v. ö. Századok 1893, 162. l.); Der Jesuitenorden und seine Rolle im Geschichtsleben Ungarns (Oest.-Ungar. Revue 1892, v. ö. Századok 26. köt. 875 l.); V. István magyar király életrajza (Allgem. D. Biogr. 36. köt.); Zur Gesch. Ungarns 1671-83, mit besonderer Berücksichtigung auf die Thätigkeit u. d. Geschicke des Jesuiten-Ordens (Arch. f. österr. G. 80. köt., v. ö. Századok 1894, 162. l. és Budapesti Szemle 196. füz.); Deutsches Volksthum im mittelalterl. Ungarn (Bécs 1894); Beiträge zur Städte- un Rechtsgesch. Ober-Ungarns (Archiv. f. ö. G. 81, köt., v. ö. Századok 1895, 292-3. l. és Erdélyi Muzeum 1985, 223-23.); Gesch. der Karl-Franzens-Univ. in. Graz (1886); Festschrift zur Feier der Grazer Unio (1895). Végül számos magyar történeti munkát ismertetett német folyóiratokban. K. több tudományos társulat és akadémiának, igy a bécsi és (1892 óta) a m. tud. akadémiának, ugyszintén a m. történ. társulatnak tagja.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is