Kronodeik

(gör. a. m. időmutató), ifj. Chandlertől szerkesztett csillagászati műszer, mely a korrespondeáló napmagasságok elvén alapuló időmeghatározás kényelmes eszközlésére szolgál. Hengeralaku fémtokban szabadon felfüggesztett, tárgylencséjével lefelé irányított távcső foglaltatik, mely (a mikroszkóp szerkezetéhez hasonlóan) egy változtatható hajlásu síktükörre néz. A síktükör előtt a fémtok réssel bir, melyen a Nap vagy valamely csillag fénye reá eshetik. Ha most a fémtokot, alapját vizszintezvén, egynéhány órával dél előtt (vagy csillag esetében ennek delelése előtt) a Nap (vagy csillag) felé irányítjuk, s sugarait a tükörrel a távcsőbe vetítjük, észlelhetjük a látmezőben kifeszített fonalkereszten az átmenet idejét. Ha délután, a műszer újabb vizszintezése és forgatása által válozatlan tükörhajlás mellett újból észleljük a Nap képnek összeesését a fonalkereszttel s feljegyezzük az időt (ez annyi órával történik a delelés után, mint amennyi idővel az első megfigyelés történt a delelés előtt), ugy a két időadat számtani közepe (csekély javítást nem számitva) a valódi dél (vagy csillag esetében a csillag valódi delelésének) pillanata, miből az időegyenlítés segítségével tüstént adódik a helyes középidő és ennélfogva az óra állása.

Forrás: Pallas Nagylexikon