Kronstadt
kikötőváros és tengeri erősség Szt. Pétervár orosz
kormányzóságban, 49 km.-nyire Pétervártól, a Finn-öbölben, Kotlin-sziget keleti
partján, az orosz admiralitás és katonai kormányzó székhelye, (1890) 42 603
lak., nagy hajógyárakkal, kaszárnyákkal és fegyvertárakkal; több közép- és
népiskolával, hajóiskolával és Nagy Péter cár szobrával. A szabályos utcákból
álló város mint hadi és mint kereskedelmi kikötőhely is jelentős. A kikötők,
amelyeket szép ültetvények szegélyeznek, a D-i oldalán vannak; Ny-on épült a
kereskedelmi kikötő mintegy 1000 hajó számára, K-en a hadi kikötő az orosz
keleti-tengeri flottának, és a kettő között a hajók fölszerelésére szánt
kikötők. Védelmére K.-nak 30 erődítmény szolgál, amelyek közül 14 van a
szárazon, 9 a D-i és 7 az É-i tengeri úton; ezek úszó erődök. A legjelentékenyebbek
a Sándor, I. Péter, Risbank és Kronszlot. A középső kikötőből a Nagy
Péter-csatorna vezet a dockokhoz, a kereskedelmi kikötőből pedig egy másik
csatorna a város belsejébe visz. K. Szt. Pétervár kikötőjéül is szolgál és
ezért is több ezer kereskedelmi hajó fordul meg benne évenkint. A Finn-öböl
mellékén fekvő helyeken kivül rendes összeköttetésben áll Rigával,
Stockholmmal, Lübeckkel és Hullel. 1703. épült Kronszlot, 1710. pedig Péter cár
megvetette alapját a várnak, amelyet későbben mindig újabb és újabb erődítések
követtek. A város és Szt. Pétervár közti tengerrész a K.-i öböl.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|