Kronstadt

kikötőváros és tengeri erősség Szt. Pétervár orosz kormányzóságban, 49 km.-nyire Pétervártól, a Finn-öbölben, Kotlin-sziget keleti partján, az orosz admiralitás és katonai kormányzó székhelye, (1890) 42 603 lak., nagy hajógyárakkal, kaszárnyákkal és fegyvertárakkal; több közép- és népiskolával, hajóiskolával és Nagy Péter cár szobrával. A szabályos utcákból álló város mint hadi és mint kereskedelmi kikötőhely is jelentős. A kikötők, amelyeket szép ültetvények szegélyeznek, a D-i oldalán vannak; Ny-on épült a kereskedelmi kikötő mintegy 1000 hajó számára, K-en a hadi kikötő az orosz keleti-tengeri flottának, és a kettő között a hajók fölszerelésére szánt kikötők. Védelmére K.-nak 30 erődítmény szolgál, amelyek közül 14 van a szárazon, 9 a D-i és 7 az É-i tengeri úton; ezek úszó erődök. A legjelentékenyebbek a Sándor, I. Péter, Risbank és Kronszlot. A középső kikötőből a Nagy Péter-csatorna vezet a dockokhoz, a kereskedelmi kikötőből pedig egy másik csatorna a város belsejébe visz. K. Szt. Pétervár kikötőjéül is szolgál és ezért is több ezer kereskedelmi hajó fordul meg benne évenkint. A Finn-öböl mellékén fekvő helyeken kivül rendes összeköttetésben áll Rigával, Stockholmmal, Lübeckkel és Hullel. 1703. épült Kronszlot, 1710. pedig Péter cár megvetette alapját a várnak, amelyet későbben mindig újabb és újabb erődítések követtek. A város és Szt. Pétervár közti tengerrész a K.-i öböl.

Forrás: Pallas Nagylexikon