Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kropf... ----

Magyar Magyar Német Német
Kropf... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kropf

Lajos, Angliában élő magyar mérnök és történetbuvár, szül. Pesten 1852 aug. 18. A gimnáziumot és a műegyetemet u. o. végezte. Az 1873-iki pénzügyi válság lejebb szállította a mérnökök reményeit és ez okból K. Uj-Zélandba készült kivándorolni, de útközben, Londonban, azonnal állás kinálkozott és igy Angliában maradt, ahol most már 20 év óta lakik. Eleintén egy vasúttársaságnál dolgozott, majd mint magánmérnök működött. Már a 70-es és 80-as években is közlött cikkeket a Fővárosi Lapokban és az Egyetértésben; 1885 óta pedig serény munkatársa a Századoknak, a Történelmi Tár és Turulnak, a Magyar Könyvszemlének, Budapesti Szemle- és a Hadtörténelmi Közleményeknek, melyekben különösen angol levéltári kutatásainak eredményeit foglalta össze, amint egyáltalában a magyar és angol történeti irodalom legbuzgóbb közvetítője és a hazai irodalomnak ismertetője az angol sajtóban. Nagyobb művei: Folktales of the Magyars (Magyar népmondák, Jones Henrik közreműködésével, London. A Folklore Society kiadványai között XIII. köt.); angolra ford. Jausz Ferenccel Kossuth lajos emlékiratainak I. kötetét (több nem jelent meg); Magyar nyomtatványok külföldi könyvtárakban (Magy. Könyvszemle 1885); Capitain John Smith (Turul 1888); Kik voltak az angolszász hercegek Szt. István udvarában? (Századok 1887); Basire védirata és válasza az Innocentia Transylvaniae c. röpiratra (Történelmi Tár 1888); Calepinus 1658-iki kiad. (Magyar Könyvszemle XIII. köt.); A Royal Mausoleum (Századok 1888. 475. l.); Maximilianus Transylvanus életrajzához (Századok 1889. 52 és 1890. 611. l.); Parmenius de Buda (u. o. 1889. 150. l.); Az 1532. török hadjárat (Történ. Tár 1891); Jean de Wawrin krónijából (Századok 1894); Gróf Benyovszky Móric (u. o. 1894); A nikápolyi csata szinhelye (u. o.); A török időszámításról (Hadtörténelmi Közlemények 1895); Egervár eleste és a keresztesi csata (u. o. 1895); Hormuzaki művei (Századok 1895. 174. l.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is