Krüdener

Juliána báróné, német iró, szül. Rigában 1766 nove. 11., megh. Karasszau-Bazarban 1824 dec. 25. 1873. férjhez ment Krüdener báróhoz, akivel Konstantinápolyba, majd Velencébe utazott. 1796. elvált férjétől, azután felváltva Rigában, Párisban, Pétervárt és Lipcsében élt egy Fregenille gróf nevü huszártiszt társaságában. Végre férjével ismét kibékülve Berlinbe ment, ahonnan férje halála után (1802) újra Párisba került. Itt Mme Tallien báljain kivül egy új, nők által alapított vallási szekta gyülekezeéseire járt s a Valerie nevü regényben (Páris 1803, Lipcse 1804) életét ledér hiusággal ecsetelte. A regény nagy feltünést keltett, de már ebben is nagyon hajlik a pietizmus felé, amelynek lassankint átadja magát egészen. 1806-ban Észak-Németországban prófétai szerepet jászott; Potsdamban látta meg először I. Sándor orosz cárt, akire nagy hatást tett. Majd Genfbe ment, ahol vallásos gyülekezéseket hívott egybe és pietisztikus üzelmeivel a hatóságot nyugtalanította, minek következtében kiutasították; hasonló sors érte némely német államban, mig 1818. Lipcséből rendőri fedezet alatt az orosz határra toloncolták. Ott előbbi imádója I. Sándor cár megtagadta és Pétervárról kiutasította. Leányával és vejével Krimbe ment, hol egy kis koloniát akart alapítani. V, ö. Eynard, Vie de Madame de K. (Páris 1849, 2 köt.); Capefigue, La baronne de K. et l"empereur Alexandre I (u. o. 1860); Lacroix, Madame de K., ses lettes et ses ouvrages inédits (Páris 1880).

Forrás: Pallas Nagylexikon