Krum

bolgár khán (802 körül 815-ig), a régibb bolgár fejedelmek leghatalmasabbikja. Mikor 802 és 804 között a trónra lépett, birodalma csak Duna-Bulgáriából és Oláhországból állott, tehát a Haemustól az erdélyi Kárpátokig terjedt. K. ehhez még elfoglalta a mai Magyarország keleti részét és a bizanci tartományokat egész Konstantinápolyig. 809. elfoglalta Szofiát, mely eddig görög kézen volt, és a Sztrimon környékét. Erre Nikephoros bizanci császár nagy sereg élén betört Bulgáriába, de 811 jul. 26. a Haemus szorosában K. által teljesen megveretett. Az egész görög sereg tönkre ment és maga a császár is életét vesztette. Koponyájából K. khán ivóedényt csináltatott. 813 jul. 22. az új bizanci császárt, Rhangavis Mihályt is Versiniciánál Drinápoly közelében teljesen megverte és magát Konstantinápolyt ostrom alá vette, de a város környékének teljes elpusztítása és Drinápoly elfoglalása után ismét visszavonult. 814. Mesembria előtt egy éjjel majdnem Leo császár fogságába esett. Bosszuból erre elpusztította az Erginus folyó környékét és 30 000 foglyot vitt el. Ezek között volt egy Vasilje nevü szláv parasztfiu is, a későbbi I. Basilios császár, a makedoniai dinasztia alapítója. K. Konstantinápoly újabb ostromára készült, de 815 ápr. 13. hirtelen meghalt.

Forrás: Pallas Nagylexikon