Krupp

Alfréd, német iparos, szül. Essenben 1812 ápr. 26., megh. u. o. 1887 jul. 14. Atyjának, Frigyesnek egy kis acélöntője volt Essenben, melyet anyja 1848. egészen átadott K.-nak. Kezdetben sok pénzbeli nehézséggel kelett megküzdenie, de szorgalmának és kitartásának sikerült a gyárat felvirágoztatnia, mely, miután még 1886. összeolvadt az anneni Asthöwer & Co. acélöntő céggel, a világ legelső és legnagyobb intézete lett. A gyárat most egyetlen fia, K. Frigyes Alfréd (szül. 1854 febr. 14.) vezeti, aki titkos kereskedelmi tanácsos és 1893 óta a birodalmi gyülés és az államtanács tagja. A gyárnak évi összes üzemképessége - az ágyukat ide nem értve - 1893. körülbelül 230 ezer tonnára rúgott. Csak az esseni gyárban volt (1892) 1500 olvasztó kemence, 3000 kisebb-nagyobb gép, 111 gőzkalapács, 263 állandóan fűtött gőzkazán, 421 gőzgép (némelyik 3500 lóerőre), mely utóbbiak összesen 33 000 lóerőt képviselnek. Szüksége van naponkint körülbelül 2410 tonna kőszénre, előállít 3300 tonna acélt, melynek anyagához 1800 tonna vasércet saját bányájából nyert. Az acélgyárban 13 956, a bányákban és kohókban 8345, összesen 25 301 munkás dolgozik, akiknek anyagi jólétéről (lakás, iskoláztatás, lacikonyhák, fogyasztási szövetkezet, stb.) maga a gyár igazgatósága gondoskodik. Ez utóbbi a tulajdonos által kinevezett direktoriumból áll, melynek tagjai részint kereskedők, részint jogászok, részint technikusok. V. ö. Bädeker, Alfred K. u. die Entwicklung der Gusstahfabrik (Essen 1889); Vasárnapi Ujság (1887, 501).

Forrás: Pallas Nagylexikon