Kuban-terület
(Kubanjszkaja oblasztj), orosz Cisz-Kaukázia egyik
tartománya, a doni kozákok területe, Sztavropol, a Terek-vidék, Kutaisz, a
Fekete- és Azovi-tenger közt 94 376 km2 területtel, amelyből 1948 km2
a tavakra esik, (1893) 1 567 498 (1 km2-re 16,6) lak. A Kuban
balparti része hegyes és erdős, a jobbparti része ellenben halmos és steppei
jellegü. Ny-i határán emelkedik a Kaukázus főlánca, K-en pedig a Sogales-lánc
emelkedik. Folyói a Kuban és mellékvizei. Földje, különösen a Taman-félszigeten
és a Kuban mentén igen termékeny. A főtermék a gabona; termesztenek azonkivül
dohányt (mintegy 5000 ha.-on) és szőllőt (500 ha.-on). A steppés vidéken az
állat-, főképen a merino-tenyésztés (21/2 millió drb)
virágzó. A méhtenyésztés is jelentékeny és évenkint mintegy 400 000 kg. mézet
és 40 000 kg. viaszkot szolgáltat. A hegyekkel takart részeken az erdők nagy
területeket (1,7 millió ha.) foglalnak el, amelyekben különösen szép fa a
kaukázusi fenyő (Pinus Nordmanniana). A lakosok részint ortodox oroszok (1 423
805), részint nem ortodox keresztények (26 903), raszkolnikok (17 412),
mohammedánusok (93 794), izraeliták (5107) és pogányok (215). A kereskedelem
emelésére 586 km. hosszu vasúti hálózat szolgál; ennek főcikkei: a gabona, fa,
gyapju, hal és só. Az iskolák száma 311. A terület 7 járásra oszlik; ezek:
Jekaterinodar, Batalpasinszk, Jejszk, a kaukázusi, Laba, Maikop és Ternrjuk.
Főváros Jekaterinodar.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|