Kubin
1. Alsó-K., nagyközség Árva vmegye alsókubini j.-ban, az
Árva folyó mellett, (1891) 1609 tót, magyar és német lakossal; a vármegye
törvényhatóságának, a járási szolgabirói hivatalnak, királyi
tanfelügyelőségnek, pénzügyigazgatóságnak és pénzügyőrségnek, állami építészeti
hivatalnak és királyi közjegyzőségnek székhelye; van járásbirósága és
adóhivatala, takarék- és hitelintézete, közép-kereskedelmi iskolája és
ipariskolája, nyilvános (Csaplovics-féle) könyvtára, vármegyei kórháza,
többféle társas-, közhasznu és iparis egyesülete, posta- és táviróhivatala és
postatakarékpénztára. Itt jelenik meg az Árvamegyei Hirlap c. hetilap (VIII.
évfolyam) 1849 ápr. 28. Beniczky magyar csapatja itt szétverte a tót
csapatokat. - 2. Felső-K., kisközség u. o., (1891) 563 tót lakossal,
Szmrecsányi György főispán kastélyával; közelében nevezetes régzészeti
lelőhelyek vannak. - 3. Temes-K. (Kubin), nagyközség Temes vármegy kubini
j.-ban, a Duna mellett, (1891) 911 házzal és 5030 lakossal (közte 121 magyar,
2052 német, 1106 oláh és 1700 szerb); a járási szolgabirói hivatal székhelye;
van járásbirósága, adóhivatala, mellékvámhivatala, gőzhajó-állomása, posta- és
táviróhivatala és postatakarékpénztára. Marhavásárai élénkek. Most (1895)
készül K.-Versec között a h. é. vasút V. ö. Halaváts Gy., Fehértemplom, Kubin
vidéke. Magyarázat a földtani térképhez (Budapest 1884).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|