Kukuljevi?-Sakcinski

Iván, horvát történetiró, szül. Varasdon 1816 máj. 29., megh. puhakoveci birtokán 1889 augusztus 1-én. Kezdetben költészettel foglalkozott. 1848. élénken részt vett az akkori politikai eseményekben és Jelachich horvát országos levéltárnoknak nevezte ki. 1861. zágrábi főispán és 1875. az országos közoktatatási tanács elnöke lett. Ő volt alapítója és elnöke a délszláv történelmi és régészeti társulatnak, melynek Arkiv címü évkönyveit (1850-75., 12 köt.) ő szerkesztette. Történelmi és régészeti tanulmányai, továbbá nemzetiségi törekvései által nagy hirnévre tett szert. K. a magyar tudományos akadémiának is tagja volt. A horvátok legtermékenyebb irói közé tartozik. Számos művei közül említendők: Jura regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae (Zágráb 1861-62, 3 köt.); Monumenta historica Slavorum meridionalium (u. o. 1868-75, 3 köt.); Bibliografija hrvatska (Horvát bibliográfia, u. o. 1863); A délszláv művészek lexikona (u. o. 1869); Gradine i gradovi u Hrvtatskoj (A horvát régi várak története) stb. Költeményei, drámái és elbeszélései Razli?ita djela (Különféle munkák) c. alatt jelentek meg Zágrábban 1842-47., 4 köt. Fia Milutin jelenleg Kőrös-Belovár megye főispánja, cs. és kir. kamarás.

Forrás: Pallas Nagylexikon