Külföldön elkövetett bűncselekmények

Az elveket, melyek ebben a tekintetben az állam magatartását szabályozhatják, s a nemzetközi büntetőjoghoz tartoznak, következéskép szokás osztályozni: 1. az egyetemleges világigazságszolgáltatás elve, mely szerint az állam bárki által bárhol elkövetett bűntett miatt büntető hatalmát mozgásba hozatja, mint az államok között fennálló s elismert jogközösségnek hivatott képviselője; 2. a területiség elve, mely szerint az állam csakis a saját területén elkövetett bűntettek miatt lép fel; 3. az aktiv nemzetiség elve, mely szerint az állam büntető hatalmának csak saját honosai vetvék alá, de ezek feltétlenül, a bűntett elkövetésének helyére való tekintet nélkül; 4. a passziv nemzetiség elve, mely szerint az állam csak a belföldi javakat, de ezeket akkor is védelmezi, ha a javak külföldön vannak. Eszerint tehát a külföldi, aki külföldön, de belföldi ellen követ el bűncselekményt, a belföldi törvény szerint büntetendő. A tételes jogok a rendszereknek egyikét sem fogadják el kizárólagos zsinórmérték gyanánt, hanem azoknak különböző kombinációja útján u. n. vegyes rendszereket alkotnak. A magyar btkv álláspontja a következő: a) Alapelv a területiség elve, mely a btkv 5. §-ában nyer kifejezést, amely szerint: a btkv hatálya a magyar állam egész területére terjed ki (Horvát- és Szlavonországok kivételével); az ezen területen akár magyar honosok, akár külföldiek által elkövetett bűntettek és vétségek a magyar btkv határozatai szerint büntetteknek; b) a magyar btkv szerint büntetendő az a magyar honos is, aki az abban meghatározott valamely bűntettet vagy vétséget külföldön követ el; c) a külföldi, aki külföldön követ el bűntettet vagy vétséget a magyar btkv szerint csak akkor büntetendő, ha kiadatásának helye nincs, és az igazságügyminiszter a bűnvádi eljárás megindítását elrendeli; d) külföldön elkövetett bűntett v. vétség miatt bűnvádi eljárásnak nincs helye, ha az elkövetett cselekmény a magyar törvény v. az elkövetés helyének törvénye szerint nem büntethető, vagy azok egyike szerint megszünt büntethető lenni, v. ha a büntetést az illetékes külföldi hatóság elengedte; e) ha az elkövetett bűntettre v. vétségre az elkövetés helyének törvénye enyhébb büntetést állapít meg mint a magyar törvény, akkor az enyhébb törvényt kell alkalmazni; f) ha bűnös a külföldön reá kiszabott büntetést részben kiállotta, a büntetésnek külföldön kiállott része a büntetésbe beszámítandó. Ha a bűnös a külföldön kiszabott büntetést egészen kiállotta, akkor bűnvádi eljárásnak helye nem lehet, mert a büntetés kiállása által a cselekmény megszünt büntethető lenni, de g) magyar honos ellen, ha oly cselekményt követett el, mely miatt a magyar törvény szerint hivatalvesztés, v. a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése van megállapítva, e mellékbüntetések alkalmazása végett a bűnvádi eljárás megindítandó akkor is, ha külföldön büntetését kiállotta vagy azt a külföldi hatóság elengedte; h) bizonyos bűncselekmények, minthogy a nemzet politikai s gazdászati életét rendkivül s közvetlenül érdeklik, feltétlenül s kizárólag a magyar törvény szerint büntetendők és pedig akkor is, ha azok miatt a bűnös a külföldön megbüntettetett; ezek a következők: felségsértés, hűtlenség, lázadás és magyar állampénztáraknál fizetés gyanánt elfogadott pénzre, s magyar közhitelpapirokra vonatkozólag elkövetett pénzhamisítás, végül, de csak a magyar honosra nézve a királysértés, s a királyi ház tagjainak megsértése; c) külföldön elkövetett kihágás nem büntetendő.

Forrás: Pallas Nagylexikon