Kulin
boszniai bán (1180-1204). 1166. kénytelen volt III. István
magyar király egy szerencsétlen háboru folytán Boszniát Horvátországgal és
Dalmáciával együtt mint Béla (Alexius) öccsének állítólagos örökségét Emánuel
bizanci császárnak átegengedni. Bosznia ezentul 14 évig maradt görög fenhatóság
alatt, mignem Emanuel császár halála után 1180. K. boszniai bánnak sikerült
magát és bánságát függetlenné tenni. K. kezdetben katolikus volt, de 1190 és
1199 között családjával és egész népével a patarén (bogomil) vallásra áttért.
III. Ince pápa ezért 1200. keresztes háborut hirdetett ellene, melynek
vezetésével Imre királyunkat megbizta, ki készségesen megragadta az alkalmat,
hogy Boszniában a magyar fenhatóságot helyreállítsa. K. látván a fenyegető
veszélyt, 1203. népével együtt visszatért a római egyház kebelébe és ez által
megmentette országát. 1204 után hiányzik minden hir K. bánról; utódja István
bán lett, aki valószinüleg fia volt. K. bán emléke a délszláv népmondákban még
ma is él, sőt Boszniában élnek még K. állítólagos flutódjai, a gazdag Kulinovi?
bégek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|