Különbözeti ügylet

a kereskedelmi vételnek az a neme, melynél a szerződő felek szándéka nem az áruk valóságos szállítására irányul, hanem már előzetesen megállapodnak abban, hogy a teljesítés napján csak az a különbség téríttessék meg, amely a vétel napjának és a lebonyolítás napjának árfolyamai között mutatkozik. (L. Deport és Report.) A K.-nél a vevő mindig áremelkedésre számít, a la hausse spekulál, azaz a vevő haussier; az eladó ellenben áresésre, azaz a la baisse spekulál. A K. egyik fajtája a díjügylet (l. Premiumüzlet). Minthogy a K.-ek nem a termelés és fogyasztás érdekeit szolgálják, hanem pusztán üzérkedés céljából köttetnek: azért, ha egyes árucikkeknek aránylag jelentékeny mennyiségei szerepelnek az ily természetü ügyleteknél, megtörténhetik, hogy a valóságos szállításra való vétel árait helytelenül alakítják meg. Ilyenkor ugyanis nemcsak a valóságos keresletnek és kinálatnak árképző hatásai fognak mutatkozni, hanem a spekulációnak különbözeti vételei is jelentékenyen közreműködnek s a piaci árak vagy a fogyasztásnak, vagy a termelésnek érdekeit károsítják. Minthogy a K.-ek rendesen nagy összegekben köttetnek: aránylag csekély árkülönbözet is jelentékeny nyereséget v. veszteséget idéz elő, éppen ezért sok embert csábít a könnyü és gyors gazdagodás vágya a K.-ekre, ami aztán sokaknak anyagi romlását vonja maga után. Ugyancsak a nagy nyereség erős vágya és a veszteség félelme sokszor reáviszi a K.-ekben érdekelt feleket arra, hogy nem tisztességes úton igyekeznek az árakat módosítani. Ezek a gazdasági, társadalmi és erkölcsi veszedelmek teszik szükségessé azt, hogy a K.-ek korlátoztassanak, amit a legújabb idők tőzsdereform-javaslatai törekszenek is megvalósítani. Nálunk Magyarországon különösen az agráriusok panaszkodnak azon, hogy a tőzsdei K.-ek a gabonaárak alakulására kedvezőtlen hatást gyakorolnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon