Kulturmérnökség

Életbe lépett 1879. Az intézmény első mérnöke és szervezője Kvassay Jenő volt, ki annak fejlesztése körül is elévülhetetlen érdemeket szerzett. A K. elkészíti és vezeti ugy egyesek, mint társulatok részére mindazon talajjavítási terveket és munkálatokat, melyekkel a földmívelésügyi miniszter megbizza; továbbá betölti azt a hatáskört, melyet a vizjogi törvény és az annak végrehajtására vonatkozó rendeletek részére a közigazgatási teendők közül kijelölnek. Ez utóbbi hatáskör 1886. a vizjogi törvény életbe léptével ruháztatott K.-re és egyúttal okozója volt az újjászervezésnek. A szervezés zerint az ország 8 kulturmérnöki kerületre osztatott, amelyekben működő hivatalok az országos kulturmérnöki hivatal felügyleete alá helyeztettek. Az országos kulturmérnöki hivatal a földmivelésügyi miniszternek műszaki tanácsadója a hozzá végérvényes döntés végett utalt ügyekben és a kerületi hivatalok összes személyi és fegyelmi ügyeinek intézője. A talajjavítási munkálatok iránti érdeklődés 1886 óta oly rohamossá vált, hogy a hivatalok az igényekkel lépést tartani nem tudnak és a földmivelésügyi kormány a kerületi hivatalok számát folyton szaporítani kénytelen. 1895. a hivatalok száma 12, Budapest, Szombathely, Kassa, Sátoralja-Újhely, Debrecen, Arad, Kolozsvár és Brassó székhelyekkel. Hogy közgazdasági szempontból mily fontos hivatást teljesít a K., igazolja azt azon tény is, hogy alig 14 évi működése alatt közel 600 000 kataszteri hold hasznavehetetlen területet mentett meg a kulturának. V. ö. Vizügyi Közlemények (I-VII. füzet). A K. kötelékébe csak oly okleveles mérnökök vétetnek fel, kik gazdasági ismereteiket a magyar-óvári gazdasági akadémia tanári karjából összeállított vizsgáló bizottság előtt igazolják.

Forrás: Pallas Nagylexikon