Kumara
(szánszkrit) a. m. fiu, fiatal herceg, az ind háboruisten,
Kártikeja egyik neve. Az ind mitologiának egyik legcsodálatosabb eredetü
istene. K., kit saját nevén Szkandá-nak hivnak, Siva istennek nő nélkül
született gyermeke. Természetfeletti úton a galambalakot öltött Agni isten lett
első anyja, de nem brita a hatalmas gyermeket testében megtartani, s hogy
terhétől szabaduljon, a szent Ganges folyamba dobta. Ezért nevezik K.-t Agnibhú
és Gangaputrának,, Agnitól lett és Ganges-finak. A Gangesből az abban fürdő hat
Kritika testébe jutott, kik mind a hatan egy-egy fiunak adtak életet. A hat
fiura oszlott s ez okból hatszájunak, sanmukha nevezett hadi isten aztán
csodálatos módon egy hatfejü, tizenkét szemü és kezü szörnyalakká egyesült. K.
lett az istenek hadseregének vezére a hatalmas démon Taraka ellen. A démont
legyőzve, a Tarakát legyőző dísznevet kapta. Rendesen páván lovagolva
ábrázolják. Kalidásza egyik eposza, a Kumara szambhava, a hadi isten születését
énekli meg.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|