Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kummer... ----

Magyar Magyar Német Német
Kummer... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kummer

1. Ernő Eduárd, német matematikus, szül. Sorauban (Alsó-Lausitz) 1817 jan. 29., meghalt Berlinben 1890. jan. 28. Gimnáziumi tanulmányait szülőhelyén végezte, 1828. a hallei egyetemen teologiát kezdett hallgatni, de csakhamar a matematikához fordult. 1831. doktorrá promoveáltatott. Mint gimnáziumi tanár eleinte szülőhelyén, majd 1832-42. Ligenitzben működött. 1842. a boroszlói egyetemen a matematika tanárává lett s midőn 1855. Dirichlet elhagyta Berlint, K. lett az utóda nemcsak az egyetemen és az akadémiában, melynek 29 éves kora óta levelező tagja volt, hanem a hadászati iskolában is. Ez utóbbi tanszékről 1874. lemondott, az egyetemről pedig 1884. vonult nyugalomba. Matematikai alkotásai közül számos fog maradandó nyomot hagyni a tudományban. Az analizisben fontos vizsgálatokat köszönünk neki, melyek a hipergeometrikus sorra, a határozott integrálokra, az Euler-féle függvényekre és a lassan konvergáló sorok összeadására vonatkoznak. A geometriában egy érdekes negyedrendü felület viseli K. nevét, mert ő vizsgálta meg először. Az algebrában a másodrendü felületek főtengelyeinek meghatározására szolgáló harmadfoku egyenlet diszkriminánsát vizsgálta meg részletesen. Ismét más dolgozatok a sugárrendszerekre és a légköri fénytörésre vonatkoznak. Működésének legnagyobb részét azonban a számelméletnek szentelte. Az egységgyökökből képezett komplexszámok elméletére vonatkozó vizsgálatait a párisi akadémia 1857. az egyik nagy díjjal tüntette ki. V. ö. Lampe, Nachruf f. E. E. K. a Jahresbericht d. deutschen Mathematiker-Vereinigung 3. kötetében, hol K. értekezései is fel vannak sorolva.

2. K. Károly Róbert, német festő, szül. Drezádában 1810 máj. 30., meghalt u. o. 1889. dec. 29. Drezdában főleg Dahl hatása alatt képezte ki magát, azután Olasz- és Magyarországba, Dalmáciába, Montenegróba, Skóciába, Portugáliába és Egyiptomba tett utazásain sok anyagot gyüjtött, melyet utóbb festményeiben dolgozott föl. Képeinek java a drezda képtárban és a lipcsei városi muzeumban van.

3. K. Rudolf Ferdinánd, porosz tábornok, szül. Szelejewóban (Posen) 1816 ápr. 11. Mint törzstiszt 1848. több ütközetben harcolt a lengyel szabadsághősök ellen, s leveretésük után a poseni tartomány védelmi szervezetének megalkotásával bizatott meg. Az 1866-iki porosz-osztrák háboruban a majnai hadtestet vezényelte, s a porosz-francia hadjáratban (1870-71) előbb Metz körülzárolásában vett részt, majd, e város elfoglalása után, végig harcolta az amiensi, bapaumei és st. quentini csatákat. A békekötés után kölni kormányzó lett, majd 1877. nyugdíjba bocsátották.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is