Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
kuncog to chortle
kuncog to chuckle
kuncog to giggle
kuncog to give a c...
kuncog to laugh to...
kuncog to snicker
kuncog to snigger
kuncog to tee-hee
kuncog to titter
kuncogás chuckle
kuncogás giggle
kuncogás snicker
kuncogás snigger
kuncogás titter
kuncogás ha... tee-hee
kuncogó chuckling
kunkorodik to frizzle
kunszt stunt
kunyerál to ponce
kunyhó hootch

Magyar Magyar Német Német
kunyhó & me... Hütte (e)

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Kun

1. Bertalan, ev. ref. püspök, szül. Felső-Nyárádon 1817 jan. 21. Iskoláit Beregszászban kezdte, Miskolcon folytatta, hol a bölcsészeti s teologiai előkészítő tanfolyam befejeztével két évig köztanítóságot viselt, azután 1836 szept. Sárospatakra ment, hol a teologiát 1839. végezte. Ekkor a német nyelv tanulása végett a Szepességre ment, hol egy évet töltött. 1840. nevelőséget vállalt Abaújban a 1842. gagybátori lelkész lett. 1843 őszén külföldre indult s Bécsben, Lipcsében, Halleban és Berlinben gyarapította ismereteit. 1844 tavaszán tért vissza egyházába, hol 1850-ig működött, amikor miskolci lelkész lett. A tiszáninneni egyházkerület 1854. aljegyzőjévé, 1860. főjegyzőjévé, 1866. szuperintendenssé választotta. 1873. kir. tanácsos címet kapott. Hivatalánál fogva tagja volt a debreceni s egyik elnöke a budapesti zsinatnak; a konventnek 1884-től szintén egyházi elnöke. A tiszáninneni egyházkerület 1891. megünnepelte huszonötéves püspökségét. A Székács-Török-féle Prot. Egyh. és Isk. Lapban számos cikke jelent meg. Ezeken s egyes alkalmi beszédein (p. Jakabfalvy András, Zsarnay Lajos stb. temetésén) kivül a következő művei láttak napvilágot: Visszhang a vegyes házasság ügyében (névtelenül, Lipcse 1844); Egyházi szónoklattan (Miskolc 1855).

2. K. Gyula (szentpéteri), fővárosi tanácsos, szül. Pesten 1845 jun. 24. Ugyanott a piaristák gimnáziumában s a tudományegyetemen tanult. 1868. lépett a főváros szolgálatába s 1883. tanácsossá választották. Előbb a középítészeti osztály ügyeit vezette s mint ilyen az általános vizvezeték, általános csatornázás, a közúti és villamos vasutak előmunkálatait végezte. 1890 április óta a magánépítészeti osztály élére állították s ez állásában a helyi érdekü vasutak, a városi általános szabályozás, az új hidak környékének szabályozása, összes kisajátítási s magánépítési ügyek stb. megoldásán munkálkodott. Kora ifjusága óta nagy kedvelője a tornának; egyik alapítój a magyarországi tornaegyesületek szövetségének. E lexikonban a torna- és városrendezési ügyekre vonatkozó cikkeket szerkeszti és irja. - Felesége K. Weber Mária, Weber jeles építész leánya, s e lexikon háztartási cikkeinek irója, szül. Pesten 1858 nov. 14. Az angol kiszasszonyoknál végezte a tanítóképzőintézeti tanfolyamot, oklevelet kapott, s mint tanítónő egy évig Hátszeg, 1879-1886. pedig a fővárosban működött. Jelentékeny része volt a Mária Dorothea-egyesület alapításában, annak első jegyzője volt.

3. K. Melanie, l. Kvassayné.

4. K. Pál, pedagogus és iró, K. Gyula bátyja, szül. Pesten 1842 febr. 8., megh. Sárospatakon 1891 ápr. 18. Tanulmányait Pesten végezte s különösen a nyelvészet iránt érdeklődött. Vámbéry kedveltette meg vele a keleti nyelveket, melyeknek később is művelője volt. 1866. a sárospataki ref. főiskolába hivták meg tanárnak s ott előbb a gimnáziumban, később az akadémián működött. Irodalmi művei a fővárosi hirlapokban (Palikao álnéven is) és folyóiratokban jelentek meg. Német irodalmi olvasmányok kézikönyve (Sárospatak 1879, 2 köt.) munkáját a sárospataki irodalmi kör adta ki.

5. K. Róbert, történetiró, szül. M.-Szigeten 1842 febr. 21. Tanulmányait a szigeti és szatmári gimnáziumokban s a budapesti tudományos egyetemen végezte. 1863. a helytartótanács a szatmári kir. kat. főgimnáziumhoz kinevezte helyettes tanárnak, 1866. önkéntesen jelentkezve résztvett a poroszok elleni hadjáratban. Az iskolához visszatérve tanított Munkácson, Temesváron, Szatmáron, Lőcsén; 1878. áthelyeztetett végleges rendes tanári minőségben a dévai főreáliskolához, hol jelenleg is működik. 1880. tevékeny részt vett a hunyadvármegyei történelmi és régészeti társulat megalapításában, melynek első titkára lett. Számos történeti és földrajzi közleménye jelent meg a hirlapokban s a Déván működő hunyadvármegyei történelmi és régészeti társulat Évkönyveiben. Itt jelent meg a nagyszebeni katonai levéltár eddig sehol sem közölt adatainak alapján a Hóra-lázadás hunyadvármegyei részét érdeklő tüzetesebb történeti tanulmánya. Megbizatott, hogy Hunyad vmegye monográfiája számára irja meg a vármegyének a mohácsi vésztől napjainkig terjedő történetét. 1887-től kezdve szerkeszti a Hunyad c. hetilapot.

6. K. (osdolai) grófi család, l. Kuún.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is