Kuncz

1. Adolf, a magyar premontrei kanonok-rend feje, csorna-premontrei prelátus, szül. Sálon (Vas) 1841 dec. 18. Középiskoláit Keszthelyen és Szombathelyen végezte. A rendbe 1857 szept. 19. lépett. Pappá szentelték 1864 szept. 22. Rövid ideig tanár volt Keszthelyen, azután Szombathelyen, ugyanitt 1873-74. tanévtől igazgató. 1878. a Ferenc József-rend lovagjává nevezték ki; 1884. Szombathely képviselőjévé választották meg. 1884 jul. 14. a csorna-premontrei rend prelátusa lett. Ekkor letette mandátumát és főgondját a rend gazdasági újjászületésére fordította. A keszthelyi algimnáziumot főgimnáziummá fejlesztette, Szombathelyen 300 000 frtnyi költséggel új főgimnáziumot és rendházat építtetett. 1893 márc. 13. a premontreiek főhelynöke. Számos cikket és értekezést irt különféle lapokba és értesítőkbe (Légkörünk s a vele összekötött tünemények, Szombathelyi értesítő 1871); A világegyetem, a naprendszer és a föld keletkezése (u. o. 1875) stb. Önálló műve, melyet a magyar orvosok és természettudósok 1880. Szombathelyen tartott nagygyülésének megbizása folytán irt: Szombathely monográfiája (1880-94). V. ö. Vasárnapi Ujság 1884, 533.

2. K. Ignác, jogtudós, szül. Rédén (Veszprém) 1841 jul. 31. Tanulmányait Győrött és Székesfehérvárt, a jogot a budapesti egyetemen végezte. Doktori oklevelet 1866. kapott. 1864-66-ig Fejér vmegyének részint tiszteletbeli, részint valóságos III. aljegyzője. 1866-73. a pécsi jogliceum, az 1873-74. tanévben a győri, az 1874-93. a pozsonyi királyi jogakadémia tanára volt. Két év óta a kolozsvári egyetemen a poltika rendes tanára. Első tanári éveiben Pauler szubjektiv racionalisztikus befolyása alatt állt, de már régóta az állam, társadalom és jog fejlődésének törvényszerüsége alapján politizál. Ha szakított is a régi természetjogi individualizmussal, azért éppen nem csatlakozott a modern szociologiai, illetőleg etnologiai individualizmushoz; mert a politikai nemzetet, mint önmagának célját, a maga teljes és szabad államalanyiságában rendszeresen kiépíteni törekedett; ami természetesen sokkal több mint a nemzeti állam (v. ö. Magyar Philosophiai Szemle 1890). Ennek az eszmének parlamenti esküdtszéki és önkormányzati teljes rendszerét A nemzeti állam (Pozsony 1888) címü könyvében törekedett feltüntetni.

Forrás: Pallas Nagylexikon