Kung

khinai herceg és államférfiu, a mostani császár nagybátyja, született 1831-ben. 1860., a bátyja halálát követő zavargásokban sok ellenfele támadt; azzal vádolták, hogy a trónra vágyódik és merényletet is intéztek ellene. Mégis ő lett a birodalmi kormányzó és erélyes kézzel verte le a Taiping-felkelést. A mostani császár trónraléptekor azonban az özvegy császárné, Li-Hung-Csang a mások háttérbe szorították; K. kegyvesztessé lett a gyermek császárnál és ekkor vonult vissza egy távoli tartományba. De midőn az 1894. nyarán kitört khinai-japáni háboru Khinára nézve egyre veszedelmesebb alakot öltött, a császár visszahivta, a kormány élére állította, nov. diktátorrá, dec. havában a nagy tanács fejévé tette. K. eréllyel lépett fel a tunya és gyáva tábornokok ellen és néhányat le is nyakaztatott; de belátván, hogy a teljesen demoralizált hadsereg nem képes a japánoknak ellentállani, a béke minél előbbi megkötését ajánlott a császárnak, ami 1895 ápr. meg is történt. Azóta ugy látszik K. befolyása Li-Hung-Csanggal szemben megint csökkenőben van.

Forrás: Pallas Nagylexikon