Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kunos... ----

Magyar Magyar Német Német
Kunos... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kunos

Ignác, turkologus, született a Debrecen melletti Sámsonban 1862. Gimnáziumi tanulmányait a debreceni kollégiumban, az egyetemet Budapesten, a filozofiai fakultáson végezte, mely idő alatt számos magyar nyelvészeti dolgozata jelent meg, főleg a Magyar Nyelvőrben és a Nyelvtudományi Közleményekben. Mint egyetemi hallgató pályadíjat nyert egy dolgozatával, melyet Munkácsi Bernáttal egyetemben dolgozott fel és mely a m. t. akadémia kiadványai közt (A belviszonyragok használata a magyarban, 1884), önállóan is megjelent. Kezdetben ugor nyelvészettel, főleg a mordvin nyelvvel foglalkozott, később Vámbérynál a török-tatár nyelvek szorgalmas hallgatója lett. Az ezen időbeli dolgozatai közt legkiválóbbak azok, melyek a magyar népetimologiával, a disszimiláció törvényével (Magyar Nyelvőr, Egyetemes Filologiai Közlöny) és szófejtésekkel foglalkoznak. Egyetemi tanulmányait befejezvén, 1885. főleg tanára Budenz József buzdítására Törökországba ment, ahol a m. t. akadémia és a magyar kormány anyagi és erkölcsi támgatásával öt esztendőt töltött avégből, hogy a török irodalmi és népnyelvet, a különböző kiázsiai nyelvjárásokat tanulmányozza. Ez idő alatt háromízben tett nagyobb utat Kis-Ázsia belsejébe (Anatoliai képek 1891. A kis-ázsiai vasutak mentén. Budapesti Szemle 1892), és bejárta ezenkivül Görögországot, Szirát, Palesztinát, Egyiptomot és a Balkán félsziget egyes országait. Tanulmányai eredményét a m. t. akadémia adta ki. Első könyve a turkologia terén: Három karagöz játék (1885). Ezt követte két kötetes Oszmán-török népköltési gyüjteménye (1887-89). Egy török szinjátéka (Orta-ojuni 1889) és több török nyelvészeti értekezései a Nyelvtudományi Közleményekben és az Ungarische Revue-ben (Kis-Ásziai török nyelvjárások, 1892; Kis-Ázsiai török népregények, 1892). A Kisfaludy-Társaság kiadásában Török népmesék c. kötete jelent meg 1889., melyhez Vámbéry irt előszót, majd egy török epikus regényt adott ki: Köroglu (török népregény. Könyves Kálmán kiadása, 1894). Keleti útjáról visszatérve, s tud. egyetemen magántanárrá promoveálták, később pedig az 1891-ben alakult keleti ker. tanfolyamon a török nyelv és keletisme tanára lett. Keleti kéziratok tanulmányozása végett Németországot, Hollandiát, Franciaországot, Belgiumot, Svéd- és Norvégiát, Angliát is meglátogatta. A m. t. akadémiának 1893 óta levelező tagja, a párisi Société asiatique még 1889. választotta meg külső tagjának.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is