Kunrépa
(növ., Veszelszki szerint a Duna mentén, Pesten alól;
disznórépa, disznókenyér, kanrépa (?), földikenyér, földikerekség, türtszirom
Diószegiéknél, piroshátu fű, Cyclamen Tourn.), a kankalinféléknek többnyári,
törpeszáru füve. Gumója lapított gömbölyü, tőlevele hosszunyelü, tojásdad,
szivforma v. veseképü, viágszála karcsu, egyvirágu; virága bókoló, 5 szirma
felfelé fordul, toktermése ötfelé reped, spiralisan csavarodott nyelével maga
az anyanövény ülteti a földbe. 12 faja (hazánkban 2) kivált a mediterrán
vidéken meg Ázsia Ny-i részén terem. A C. Europaeium L. (havasi v. alpesi
ibolya) Európa középső tájain erdős, hegyes vidéken terem. Levele kerekded
szivalaku, a szine fehéres v. rózsaszin. Gumója (radix Cyclaminis s.
Arthanitae) mint durva meghajtó, féreg, vizkórság, sárgaság, idült bőrbetegség,
mirigydaganat stb. ellen volt használatban. A C. Persicum Mill. Görögországban
és tovább terem, levele csipkés. Számos fajtája kerti növény.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|