Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
kúp cone
kúp suppository...
kúp alakú conic
kúp alakú conical
kúp alakú tapered
kupa bowl
kupa chalice
kupa cup
kupa plate
kupa pot
kupac cop
kupac mound
kupadöntő cup-final
kupak bottle cap
kupak bottle top
kupak cap
kupak dome
kupak lid
kupakoló mu... capper
kupakos lidded

Magyar Magyar Német Német
kúp Kegel (r)
kupak Kappe (e)
kupé Coupé (s)
kuplung Kupplung (e...
kuplungpedá... Kupplungspe...
kupola Kuppel (e)
kúpszelet Kegelschnit...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kúp

(conus). Ha egy egyenes ugy mozog, hogy mozgása közben folyvást egy adott ponton megy keresztül, kúpfelületet ir le. Az adott pont e felület középpontjának vagy csúcspontjának neveztetik. A csúcspont és kúpfelületnek tetszőleges P pontja által meghatározott egyenes a kúp-alkotónak neveztetik, mert egész hosszában a kúpfelületen van. A kúpfelületen fekvő oly görbe, mely a kúpalkotók mindegyikét metszi - tehát egyebek között a felületnek bármely síkmetszése is - a kúpfelület vezérgörbéjének neveztetik. Egy vezérgörbe és a csúcspont teljesen meghatározza a kúpfelületet. Ha vezérgörbének egy kört választunk, akkor másodrendü kúpfelületet nyerünk. Minden másodrendü kúpfelülethez általában két valós parallel síksor tartozik, melynek minden síkja a felületből kört metsz ki. E körök középpontjai egy oly egyenesen vannak, mely keresztül megy a kúpfelület csúcspontján, és a kúp tengelyének neveztetik. A kört metsző síkok általában nem merőlegesek a tengelyre; az esetben a másodrendü kúpfelületet ferde körkúpnak is nevezzük. Ha a kört metsző parallel síksorok egyike merőleges a tengelyre, akkor a másik is merőleges arra, tehát a két síksor összeesik. Ez esetben a felületet egyenes körkúpnak is nevezzük. Szűkebb értelemben kúpnak azt a geometriai testet nevezzük, melyet egy másodrendü kúpfelületnek a csúcspontja és egy körmetszése közé eső része (kúppalást vagy kúpköpeny) és a síkmetszésnek körlapja (kúp alapja) határol. A csúcspontnak az alapsíktól való merőleges távolsága a kúp magasságának neveztetik. Ha a kúpot egy oly síkkal, mely az alapsíkhoz parallel, ketté szeljük, akkor a csúcs felé eső rész egy kisebb kúp, az alapsík felé eső rész pedig u. n. csonka kúp lesz. A csonka kúpot tehát két parallel körlap és egy kúpfelületnek e körlapok közé eső része (palást) határolja. A kúpot és csonka kúpot egyenesnek, illetőleg ferdének mondjuk aszerint, hogy palástjuk egy egyenes vagy ferde körkúpfelületnek képezi e részét. Egyenes kúp esetében az alkotóknak a csúcs és az alapsík közé eső részei egyenlők, egyenes csonka kúp esetében pedig az alkotóknak a két síklap közé eső részei egyenlők. Alkotók hosszusága alatt mindig a palást alkotóinak imént mondott részeinek hosszusága értendő. A kúp köbtartalma v = m/3r2p}, hol m a kúp magassága, r az alapkör sugara, p = 3,14159... A csonka kúp köbtartalma v = m/3(R2+Rr+r2)p, hol m a magasság, vagyis a párhuzamos körlapoknak egymástól való merőleges távolsága, R és r pedig e köröknek sugara. Az egyenes kúp és csonka kúp palástjának felszine lrp}, illetőleg l(R+r)p, hol l az alkotók hosszusága.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is