Kurdisztán

Ny.-Ázsiának a kurdoktól lakott vidéke, a Tigris középső és felső folyásától É-ra és K-re. Részben Persiához, nagyobb részben pedig ázsiai Törökországhoz tartozik és az É. sz. 34-39°, a párisi K. h. 37-40° között terül el. Hossza mintegy 900, szélessége 1-200 km., lakóinak száma valamivel több mint 2 millió. Egész K. csak a Tigris közelében lapályos; egyebütt hegyek, az Örmény-felföld kiágazásai takarják és a Tigris számos mellékvize öntözi, amilyenek a Balman-szu és Bohtan-szu. Ennek közelében, tőle K-re emelkedik a Bohtan-hegység. A Dselo-dag a persa határon húzódik el; mellette folyik a Nagy-Zab, vagyis Zab-Ala, amely a hegyláncot áttörvén, éri el a Tigrist. A Kis-Zab is még K.-t öntözi. Ettől K-re a kurdok földje Ardilan persa tartományba nyulik be. A magas hegyláncok magvát arkaikus kőzetek alkotják; a Tigris felé azonban a föld tercier; a Tigris és Eufrat közt ellen-ben paleozoikus rétegekből áll. Az időjárás száraz; nyáron nagyon meleg, télen pedig igen hideg, különösen a magasabb fekvésü helyeken. Az esőmennyiség csekély. A völgyeket tölgy-, cedrus- stb. erdők takarják. Alpi tájképek csak a Van-tótól K-re láthatók. Egész K. névleg a magas portának és a persa birodalomnak van alárendelve. Amahhoz tartozik Diarbekr, Erzerum vilajet és Bagdad egy része, ehhez K. D-i csúcsa. Azonban sem a török, sem a persa hatalom a vad kurdokat a maga hatalmának teljes elismerésére birni nem képes. Török K.-ben Diarbekr és Bitlisz, persa K.-ban pedig Kermansah a legnagyobb helységek. V. ö. Rich, Narrative of a residence of Koordistan (1836); Clayton, The mountains of K. (az Alpine Jas-ban 1887); Binder, Au K. en Mésopotamie et en Perse (1887).

Forrás: Pallas Nagylexikon