La Plata

1. óriási folyamtorkolat D.-Amerikában Uruguay és Argentina köztársaságok közt. Bejárata a Maldonado fok, Gorriti és Lobos szigetek és San Antonio-fok közt 230 km. széles; hossza pedig a Parana (l. o.) és Uruguay (l. o.) torkolatáig 300 km. Egész területét 2 850 000 km²-re becsülik. Legkeskenyebb része a Parana-torkolattól Buenos-Ayresig 40, Montevideo és Punta de las Piedras közt pedig 105 km. Csekély mélysége és számos homokpadja miatt a bejárata nehezen használható; különösen veszélyes a Le los Castillos zátony, amelyet most világító torony jelöl meg. Belsejében az Archimedes, a Tuyu zátonyok és Flores sziget, belső végében pedig a megerősített Martin Garcia sziget láthatók. Az öbölbe torkolló vizek 300 000 km. hosszuságban hajózhatók; egész vizkörnyéke körülbelül 3 millió km². L. fölfödözője 1515. Juan Diaz de Solis nevü spanyol hajós. 1853. az angol Day, 1853-56. pedig az amerikai Page kutatta át részletesebben. - 2. L., Buenos-Ayres argentinai tartomány fővárosa, (ettől 38 km.-nyire) a Santiago folyó és vasót mellett, a vele együvé tartozó Ensenadát és Tolosa külvárost is beleszámítva, (1890) 65 557 lak., akiknek legnagyobb része idegen, köztük sok olasz; több igen szép középülettel, muzeummal, könyvtárral, csillagvizsgálóval, hippodrommal és elektromos világítással; 1175 m. hosszu és 345 m. széles dockkal, amelyet 650 méter hosszu csatorna köt össze a Parana-torkolattal. L. várost az 1882 ápr. 22-iki törvény alapította meg és 162 km² területet szabott ki a számára. V. ö. Coni E., Resena estadistica y descriptiva de L., capital de la prov. de Buenos-Ayres (1885).

Forrás: Pallas Nagylexikon