Laas

Ernő, német filozofiai és pedagogiai iró, szül. Fürstenwaldeben (a. d. Spree) 1837 jun. 16., megh. Strassburgban 1885 jul. 25. Berlinben tanult, előbb teologiát, később Trendelenburgnál filozofiát, főleg Aristotelesszel foglalkozván. 1860-1872. gimnáziumi tanár Berlinben, 1872 óta az újonnan alapított strassburgi egyetemen a filozofia rendes tanára. Mint filozifiai iró az újabb empirisztikus iskolához csatlakozik és becses művébenÉ Idealismus u. Positivismus (Berlin 1879-1884, 3 köt.) az Aristoteles és Kant rendszerében nagyon járatos szerző ezt az álláspontját történet-kritikai szempontból is megokolja, és rendszeresen is fejtegeti. Érdemes munkája még e téren: Kants Analogien der Erfahrung (1876). Pedagogiai művei: Der deutsche Aufsatz in den ersten Gymnasial-Klassen (Berlin 1868, 2. kiad. 1877); Der deutsche Unterricht auf höheren Lehranstalten címü művében (2. kiad. 1886); Die Pädagogik des Johannes Sturm (Berlin 1872); Litterarischer Nachlass (kiadta Kerry, Bécsben 1887), melyben kisebb pedagogiai dolgozatai is foglaltatnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon