Láb

(versláb), a verstanban a sornak egy-egy oly ízülete, mely még magában foglalja az emelkedés és esés elemét, de hasonló kisebb egységekre többé nem bontható. A L. tehát legalább két szótagból álló képlet (egyik szótagot esetleg pauza helyettesíti); de állhat 3-4 tagból is. A L. helyett félreértés elkerülése végett újabban inkább ütemet mondunk; legfölebb az a különbség a láb és az ütem közt, hogy az ütemet általában ritmikai egységnek tekintjük, mig a L.-at prozódiai egységnek.

Forrás: Pallas Nagylexikon