Labdajátékok
a labdával mint eszközzel, néha a labda-ütővel v. mint a
lawn-tennisnél (l. o.) az ütő-hálóval v. a croquetnél (l. o.) a kalapáccsal
mint segédeszközzel, bizonyos szabályok szerint űzött játékok. A labdajáték
legkezdetlegesebbje az egyes labdának egyik kézből a másikba való átdobásából
áll, ezt követi a feldobott labdának két vagy egy kézzel való elfogása,
labdafogás nagyobb távolságból, körből stb. A labdajátékok már az ősidőkben
nagyon népszerüek voltak s ezen népszerüségük a századok folyamán át nem
csökkent, ami abban leli magyarázatát, hogy a zsnege gyermekkortól kezdve az
aggkorig lehet a labdajátékot űzni, természetesen azon játékot, amely a kornak
és a testi állapotnak megfelel. Nálunk a legszokásosabb játékai a serdülő
fiatalságnak a különböző duplexek, méták és körjátékok, továbbá a kézi
ütő-labda, legutóbbi időben pedig a lawn-tennis. V. ö. Hamary B., A magyar
labdajáték kézikönyve (Székesfehérvár 1878); Porzsolt L., A magyar labdajátékok
könyve (Budapest 1890).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|