Ladak

(Közép-Tibet), Tibet vidéke és 1835 óta Kasmir egyik tartománya. Határai É-on a Küenlün, amely Jarkandtól és Khotantól választja el, K-en Santan és Radok fensíkjai, D-en a Himálaja, Ny-on a tulajdonképeni Kasmir és ÉNy-on Balti vagyis Kis-Tibet. Területe 73 138 km², lakóinak száma (1872) 20 620. A szorosabb értelemben vett Ladak két egyközü, szűk völgyből áll, amelyeket 5000 m. átlagos magasságu hegylánc, a Lehi lánc választ el egymástól. A délibb fekvésü völgyön az Indus folyik át, amely itt veszi föl a Hanle, Dzanszkar és Drasz vizeit, az északibb fekvésün a Sajok, az Indus egyik forrásfolyója folyik végig. A lakosok L.-iak, akik mind buddhisták; köztük poliandria uralkodik. A földet nagy gonddal és szorgalommal művelik. Barack, alma, eper és szőllő a leggyakoribb gyümölcs; rozs, búza és köles a fő kenyértermék; termesztenek ezenkivül dohányt, lent és különböző zöldségeket; rebarbara és lucerna bőven van. Házi állatok: a lovak, jakkok, tehenek, szamarak, juhok, kasmir-kecskék és kutyák. Az ipar igen kezdetleges; csakis a legszükségesebb ruházati cikkek előállítására szorítkozik. A főhely Leh (l. o.). L. eredetileg Tibetnek volt egyik tartománya, későbben önálló fejedelmei alatt állott. 1835. a szikek hódították meg és azután a britek útján Gulab-Szing birtokába került. V. ö. Drew, The Jummoo and Kashmir Territories (1876); Cunningham, L. statistical and historical (1854).

Forrás: Pallas Nagylexikon