Ladoga
Európa legnagyobb édes vizü tava Finnország, Olonec és Szt.
Pétervár orosz kormányzóságok közt; hossza 200, közepes szélessége 100 km.,
területe 18 130 km2. Ny-on és É-on partjai sziklásak, öblösek; D-en
és K-en ellenben alacsonyak, homokosak v. mocsarasak és sűrü erdőkkel takartak.
Ezen oldalon a viz sekélysége miatt a hajózás akadályokba ütközik; ellenben É-i
részében a viz mélysége jelentékeny, Valaam szigeténél 223 m., mig a közepes
mélysége 90 m. A 3 legnagyobb folyó, amelyek belé ömlenek, a Wuoxen (Voksza), a
Saima lefolyása, a Szvir, amely az Onegából szakad ki és a Volkhov, az Ilmen
lefolyása. Ezeken kivül számos kisebb viz táplálja. É-i felében számos a
sziget; ezek közt a legnagyobbak: a Valaam (28 km2), Rekale (42 km2),
Monsinsaari (41 km2), Lukulansaari (37 km2) stb. A
hajózás előmozdítására szolgálnak: 1. a Nagy Péter-csarona Schlüsselburg és a
Volkhov torkolata közt, amely 110 km. hosszu és 25 m. széles, 171831-ig épült,
2. a II. Sándor-csatorna, az előbbitől É-ra, vele egyközüen 186166 közt épült;
3. a Szjasszi-csatorna a Volkhov és Szjassz torkolata közt; 4. ez előbbivel
egyközü Mária Feodorovna-csatorna és 5. a III. Sándor-csatorna. Mindezek
Pétervárt az Onegatóval, a Volgával és Dvinával kötik össze. V. ö. Lund,
Bemerkungen über den Ladoga-See (a berlini földr. társaság Közleményeiben,
1859).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|