Lágyéktájék

(regio inguinalis) és csatorna. A has alsó részén, az átmenetnél a comb elülső felszinére behúzódás van, melynek megfelelően a hasfalak vékonyabbak, ezt nevezik L.-nak. A behúzódás mögött a csipőtövistől a szeméremizülethez egy szalag vonul (lig. Poupartis), ennek az elülső széléhez tapad a külső széles hasizom bőnyés hártyája, a hátulsó széléhez tpad a hasfalakat belülről takaró haránt pólya, a két rostos hártya által közrefogott szűk tért megtöltik a belső ferde és haránt hasizmok, de ezek lenn csak oldalról terjednek a Poupart-szalagig, a középtájékon és beljebb nem, minek folytán itt kurta csatornaalaku üreg marad szabadon, amit lágyékcsatornának mondanak, ebben fekszik férfinél a herével összefüggő ondózsinór, nőnél a görgeteg méhszalag. A lágyékcsatornának nagy sebészi jelentősége van, mert a hasüreg zsigerei belejuthatnak s igy sérvek képződésére adhatnak okot. Ha ezek a lágyékcsatorna hasüregi nyilásába lépnek, mely az alhasi vérerek külső oldalán fekszik, ugy külső lágyéksérveknek nevezik; ha a sérv ama vérerek belső oldalán tódul ki és közvetetlenül a külső nyiláson kilép, akkor ez kbelső lágyéksérv lesz (mert az alhasi vérerek belső oldalán van a kiindulási helye). Kihaladásuk alkalmával a zsigerek azon kötőszövetet, mely a lágyékcsatornát és annak nyilásait elfedi, széttolják és akkor valódi csatorna jött létre, melynek falait a kinyomott fali hashártya takarja (sérvtömlő); ha nincs sérv, akkor csatornáról csak annyiban lehet szó, amennyiben a hasfalak alsó részén a Poupart-szalag felett az ondózsinór és görgeteg méhszalag a hasfalak csatornaalaku hézagán áthaladnak, de annak falaival kötőszövet útján összefüggenek. L. még Agyék.

Forrás: Pallas Nagylexikon