Lajhár
(állat, Bradypus), a foghijasok rendjébe tartozó emlős
állat-nem, melynek arca rövid, gömbölyded és majdnem csupasz, a majmokéra
emlékeztet, végtagjai, különösen a mellsők, hosszuak, nagy sarlóidomu
karmokkal, teste durva szőrrel fedett. Valamennyi faja D.-Amerikában él és
levelekkel táplálkozik. Fajai: a közönséges vagy háromujju L. (Br. tridactylus
Wild. a. m. Br. pallidus Wagn.), melynek szine barnás-szürke, homlokán fehéres,
testének hossza 401 cm. és 1 m. között változik. Karmai világossárgák. Feje
kicsi, orra pisze, szája is kicsiny. Fénytelen, kissé oldalt fekvő szemei az
arcnak szomoru, emberféle tekintetet kölcsönöznek. Mozgása lassu, de biztos,
mindig valamely faágon csüng, melyet csak akkor bocsát el, ha másikba
kapaszkodik. Hangja vontatott, keserves hanglejtéssel kiejtett áj-aj; ezért a
benszülöttek ai-nak (l. o.) hivják; élete szívós: testében 5-6 golyóval még
sokáig függve marad a maga ágán. Másik fajának, a csuklyás L.-nak (Br.
cuculliger Wagl.) nagy tűzvörös foltja van a hátán. Harmadik faja a kétujju L.
(Br. didactylus Illig. Choloepus, képét l. a Foghijasok mellékleten), sokkal
élénkebb és életrevalóbb, nagy folyóvizeken is átúszik és éles karmaival,
valamint metsző fogaival hatalmasan védi magát. Különben a L.-ok lassuságára
vonatkozó régebbi állítások jóval tulzottak. A L.-hoz tartozott még több ásatag
szörnyállat, többi között a 3 öl hosszu és 10 láb magas Megatherium, melyen
kivált az óriási karmok tünnek föl. Ez állatot 1789. találták a pampaszok
áradmányában Buenos-Ayres mellett.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|