Lajstromos szavazás

képviselőválasztás nem választókerületek, hanem pártok szerint. Alapeszméje a különböző pártok arányos képviseletének megvalósítása. Gyakorlati keresztülvitele nagy nehézségekbe ütközik, melyeknek legyőzésére különféle módokat hoztak javaslatba. A lényeg mindig az, hogy szavazólapul bizonyos számu jelölteket tartalmazó lajstrom szolgál. Megkülönböztethető a kötött és a szabad lajstrom. Amannál a választó csakis a lajstromba felvett jelöltekre szavazhat és pedig vagy ugy, hogy a szavazás tárgyát a lajstromnak változatlan elfogadása képezi, vagy pedig ugy, hogy a lajstromba felvett jelöltek sorrendjén a választó szabadon változtathat, p. az elsőt utolsónak, az utolsót elsőnek teszi. A szabad lajstromnál a választó szabadon választhatja jelöltjeit. Különös említést érdemel a halmozó rendszer, amelynél a választónak annyi szavazata van, ahány képviselőt kell választani és a választó összes szavazatait akár csak egy jelöltnek is adhatja. Az itt említett szavazási módoknál a választandó képviselők száma meg van határozva, mig a beadott szavazatok száma a szavazók száma szerint ingadozik. Megfordítva, a szavazást akként is lehet rendezni, hogy megválasztottnak csak az tekintendő, aki bizonyos számu szavazatokat kapott. L. még Kisebbség.

Forrás: Pallas Nagylexikon