Lajta
a Duna jobboldali mellékvize s Magyarország Ny-i
határfolyója, mely hazánkat Ausztriától elválasztván, az osztr.-magyar monárkia
két felének Trans és Cislajtania név alatt való megkülönböztetésére adott
alkalmat. A L. két folyónak, a Schwarzának és Pittennek Pitten községen alul
(Alsó-Ausztriában) való egyesüléséből ered; Bécs-Újhely közelében Magyarország
határát éri el s ezután a Lajta-hegységgel párhuzamosan DNy-ról ÉK-felé
folyván, megszakításokkal nagyobb kiterjedésben képezi hazánk határát
Alsó-Ausztria felé. Hollern mellett irányát DK-ire változtatván, Lajtafalu
mellett egészen Moson vmegye földjére lép s Zurány és Hegyeshalom érintésével
Magyar-Óvár és Moson közt a mosoni Kis-Dunába ömlik. Egész hossza 182 km.;
forrásának a Dunába ömlésétől való egyenes távolsága 102 km. Folyásából 70 km.
esik magyar földre (a határt képező szakaszokat is beszámítva). Egész esése (a
Schwarza forrásától számítva) mintegy 1150 m. Jelentékenyebb mellékvize
nincsen. Alsó folyása részben csatornázva van. A L. régi neve Litaha, ami
annyit jelent mint Sárfolyó. A L. folyón innen fekvő 5 község (Zillingsdorf,
Au, Hof, Mannersdorf és Sommorein), mely jog szerint Magyarországhoz tartoznék,
többször pör tárgyát képezte. A történelemben a L. gyakran szerepel; 1043. a
L.-tól Ny-ra eső részt egészen a kahlenbergi hegységig Aba Sámuel magyar király
III. Henrik német császárnak igérte és I. Endre király a triburi békében át is
adta. 1246 jun. 15. csata volt itt IV. Béla király és babenbergi Frigyes
osztrák herceg között, melyben az utóbbi (ki IV. Bélát akkor, midőn a tatárok
elől menekült, gyáván kifosztotta) életét veszíté. V. ö. Nagy Imre, A L. mint
határfolyó (Századok 1871, 369. és 449. l.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|