Lakits
1. Ferenc, csillagász és iró, szül. Pécsett 1859 febr. 19.
Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában és Budapesten, az egyetemieket
Budapesten végezte. 1880. tanári vizsgálata letétele után állami ösztöndíjjal
Göttiugában, Berlinben és Bonnban töltött két évet csillagászati tanulmányokkal,
melyeket 1882-86. a kir. József-műegyetemen mint a geodézia asszisztense
értékesített. Ugyanez idő alatt az ágostai hitv. evangelikus budapesti
főgimnáziumon mint helyettes tanár is működött. 1885 dec. végén az akkor életbe
léptetett m. kir. postatakarékpénztárhoz számvizsgálóvá, majd számtanácsossá
neveztetett ki. 1890. a Magyar orvosok és természetvizsgálók nagyváradi
vándorgyülésén egy Néhány középkori napfogyatkozás összefüggésben a
milleniummal c., egyszersmind állami csillagda felállítását indítványozó
előadása kapcsán e vándorgyülések egyik központi titkárává választatott meg s
ezóta ugy ezek előkészítésében, mint munkálataik szerkesztésében tevékenyen
részt vett.
2. L. Vendel, pedagogus, született Vindornyafokon (Zala)
1841 szept. 6. Az elemi iskolát s a gimnázium négy alsó osztályát Keszthelyen,
a tanítóképző intézetet 1864. Győrött végezte. Tanítóskodását is Győrött
kezdette meg s Nagy-Abonyban folytatván, 1868. hasonló minőségben a székes
fővárosba jutott. Budapesten előbb osztálytanító volt, 1877. pedig
igazgató-tanítóvá tették s jelenleg is az érsek-utcai elemi leányiskola
igazgatója. L. különös buzgalmat fejtett ki a tanítói állás anyagi s erkölcsi
emelése érdekében. Tagja a főváros összes népnevelési egyesületeinek. Az
egyetemes tanítógyüléseknek is állandóan tagja s 1890. egyik elnöke volt. Az
1878. tartott 3-ik egyetemes gyülés végrehajtó bizottságának az elnökségét 12
éven át viselte. 1890 óta a magyarországi tanítók országos bizottságának elnöke
(erről ugyan lemondott, de lemondását nem fogadták el). 1872. Pauler a
népnevelők egyesületének ajánlatára kitüntetési díjban részesítette. 1873. a
bécsi világkiállítás tanulmányozására küldték ki; legújabban pedig a
kereskedelmi miniszter az 1896-iki nemzeti kiállítás rendezőbizottságának is
tagjává nevezte ki. Irt pedagogiai s tanügypolitikai cikkeket egyes
szaklapokban, jelentéseket tanulmányairól, azonkivül több iskolakönyvet. L.-ot
működéséért több tanítóegyesület tiszteletbeli tagjává tette s a tanítóság
1893. arany-tollal tisztelte meg.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|