Laky

1. Dániel, pedagogus, főgimnáziumi tanár, szül. Felső-Iregen (Tolna) 1846. A népiskolát s az első gimnáziumi osztályt atyja vezetése alatt, a többi algimnáziumi osztályt Gyönkön végezte. A főgimnáziumi osztályokat Pápán a Tarcy, Bocsor és Kerkápolyi iskolájában s a teologiai tanfolyamon a budapesti református teologiai akadémián tanulta. 1870. a budapesti református főgimnázium tanárává tették s azóta itt működik. Önálló művei: Európa földrajza, középiskolai használatra (Budapest 1874); Ázsia és Afrika földrajza; Amerika földrajza (u. o. 1879); Népiskolai földrajz (u. o. 1879); Vallástörténelem a főgimnáziumok 5-ik osztálya számára (u. o. 1879). Mindannyia több kiadásban.

2. L. Ev. János Demeter, iró, a csornai premontrei kanonokrend perjele, szül. Keszthelyen 1818 dec. 25. A középiskola hat alsó osztályát szülőhelyén, a bölcseletet Győrött jelesen elvégezvén, 1838. a csornai premontrei rendbe lépett. Már mint a győri püspöki teologiai liceum hallgatója Milton Elveszett paradicsomának lefordításával kivívta Czuczor Gergely elismerését. 1843. pappá szentelték, mire 3 évig Szombathelyt tanárkodott; 1846. Türjére helyeztette át magát, s itt irta A költészetnek rövid elméleti és gyakorlati rendszere és történeti vázlata c. könyvét (Szombathely 1847), mely mint első magyar nyelvü iskolai poétika, középiskoláink kedvelt tankönyvévé lett. 1847-48. Keszthelyen volt a költészet és szónoklat lelkes tanára. A szabadságharc alatt főleg a határvidéki magyarság felkelő csapatainak szervezésében vett tevékeny részt, ezért az önkényuralom vasban töltendő 8 évi várfogságra itélte, miből 2¹/₂ évet Olmützbne, 1¹/₂ évet Josefstadtban ki is töltött. Fogsága idején lefordította többekkel együtt angolból Gibbon A római birodalom hanyatlása- és bukásának történetét, mely azonban az akkori viszonyok közt kiadatlan maradt. A tanítástól kiszabadulta után is el volt tiltva, azért a csornai székházban vonult meg, hol eleinte mint házgondnok, majd préposti titkár, a rendi növendékek tanára, közel két évtized óta pedig mint rendjének kormányzó perjele működik. 1887. a Ferenc József-rend lovagkeresztjét nyerte; 1893 jul. 23. áldozópapságának félszázados évfordulóját ünnepelte. Rendi foglalkozása mellett mindig foglalkozott a tudományokkal és irodalommal. Művei az említetteken kivül: Irályrendszer (stilisztika, Pest 1854); Irodalomtörténet a Lonkay-féle olvasókönyvhöz, melynek első kötetét rendezte (a Szt. István-társulat megbizásából, 1861); A csorna-premontrei kanonokrend és prépostság története (megjelent a rend 1862-iki névtárában); Irály- és költészettan (Pest 1862, 10 kiadásban mintegy 20 éven át forgott kézen); Ekesszólástan (u. o. 1864); Lucanus Pharsaliájának hexameteres műfordításával az akadémia dicséretét nyerte (u. o. 1867); A női erény és méltóság irányelvei (Győr 1889); A pápai gimnázium tanáraitól 1858-59. szerkesztett Ifjusági Plutarchban Szt. Norbert élete és O"Connel Dániel életrajza jelent meg tőle. Számos alkalmi költeményt (ódák, szonettek stb.) adott ki, értekezéseket közölt a Katolikus Szemlében; egyházi és alkalmi beszédeit a Győrött megjelenő Borromaeus folyóirat közölte.

Forrás: Pallas Nagylexikon