Lamentációk

(lat.), a római kat. liturgiában igy nevezték azokat a panaszos énekeket, melyek szövegei Jeremiás próféta siralmaiból vannak merítve s melyek rendesen a nagyhét három utolsó napján hangzanak fel a róm. kath. templomokban. E L. rendesen - kivált a XVI. sz.-ig - csak recitativ modorban énekeltettek. Az az időbeli kiváló egyházi zeneirók azonban, mint Palestrina, Lassus, Vittoria s mások dallamos formákba is öntötték s egyházi szellemük javát szentelték nekik. Az újabbkori L. a régi alapra támaszkodva karénekben is elő szoktak fordulni orgona- vagy harmonium-kisérettel. Jellegük a búsongó, panaszos hangulat feltüntetésében összpontosul.

Forrás: Pallas Nagylexikon