Lamettrie
Julien Offray de, francia filozofus, szül. Malóban 1709 dec.
25., megh. Berlinben 1751 november 11. Apja papnak szánta s Párisba küldte,
ahol a janzenistáknál tanult. De az ifju közben nagyon megszerette az orvosi
tudományt, doktor lett s egy ideig mint gyakorló orvos működött. 1733.
Boerhave, a nagy lejdai orvos hirneve Lejdába vonzotta, ahol L. tovább képezte
magát. Visszatérve hazájába, Boerhave néhány munkáját franciára fordította és
aztán szülővárosában mint gyakorló orvos nagy sikerrel működött. 1742-ben Párisba
ment, ahol katonai orvosi állást nyert a testőrségnél, s mint ilyen a német
háboruban is részt vett. Itt történt, hogy heves lázrohamban feküdve, maga
magén megfigyelte, hogy a vértódulás mily hatással van a gondolkodásra s ahhoz
a meggyőződéshez jutott, hogy a gondolkodás csak az ember testi gépezete
alkatának eredménye. Ezt a gondolatot fejtegette részletesen az anatomia
segítségével Histoire naturelle de l"âme (Hága 1744, Oxford 1747) c. művében,
mely nagy botrányt keltett s melyet a parlament rendeletére a hóhér nyilvánosan
elégetett. Minthogy azonfelül ugyanakkor egy barátja érdekében a párisi
orvosokat éles szatirában megtámadta, előkelő barátjai azt tanácsolták neki,
hogy térjen ki az ellene kitörni készülő nagy zivatar elől. L. 1746. Lejdába
szökött, ahol a sarlatán és tudatlan orvosok ellen új szatirát irt. 1748.
megirta Homme - machine (magyarul Az ember - gép címen átdolgozta Kriegler Mór,
Győr 1875) c. csakhamar hirhedtté vált művét, melyet minden oldalról
megtámadtak. E mű kiadása után Hollandiában sem volt maradása; ekkor II.
Frigyes porosz király adott neki menedéket, felolvasónak fogadta s
akadémiájában is adott neki állást. II. Frigyes maga irt róla emlékbeszédet
(Hága 1753) s kiadatta filozofiai műveit (Berlin 1751, 2 köt.). L. igen következetes
materialista. Már a Lélek természetrajzában (1745) kifejezi, hogy a tudás
mezején az érzékek az egyedül megbizható kalauzok: «ezek az én filozofusaim».
Minden gondolat érzetekből ered. Továbbá kifejti, hogy a gondolkodó való nem
lehet egyéb mint anyagi mivoltu. V. ö. Lange, Geschichte des Materialismus
(lserl. 1873); Quépat, Essai sur L., sa vie et ses oeuvres (Páris 1873); Du
Bois-Reymond, L. (Berlin 1875).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|