Lamoriciére
(ejtsd: lamoriszjer) Kristóf Léon Lajos Juchault de, francia
tábornok, szül. Nantesben 1806 febr. 5., megh. prouseli kastélyában Amiens
mellett 1865 szept. 10. A párisi politechnikum s a metzi katonai iskola
elvégzése után mérnökkari szolgálatba lépett s 1830., a forradalom kitörésekor,
az algeriai hadseregbe került mint hadnagy. Később Sarthe départementban a
kamarába választották s mint képviselő a dinasztikus ellenzékhez csatlakozott.
1846. harmad ízben ment Algeriába s a következő évben részt vett az Abd el
Kader elleni expedicióban, kit dec. 22. végre kezébe kerített. Az 1848 febr.
forradalom kitörésekor Lajos Fülöp Páris katonai parancsnokává nevezte ki, de a
királyságot ő sem birta megmenteni. Nemsokára a nemzetőrség parancsnoka s a
védelmi tanács tagja lett, áprilistól kezdve pedig a nemzetgyülésen ismét
Sarthe département-t képviselte. Az 1848-iki juniusi felkelés alkalmával ő
vezette a rohamot a Bastille-tér s a Faubourg St. Antoine torlaszai ellen. 1849
julius 13-án mint rendkivüli követ a szt. pétervári udvarhoz ment, de már
novemberben visszatért s a nemzetgyülésben Cavaignac pártjához csatlakozott.
Napoleon az 1851-iki államcsiny alkalmával elfogatta s 1852. (jan.) az
országból kiutasította. Ezen időtől kezdve L. felváltva Németországban,
Belgiumban és Angliában tartózkodott 1857-ig, mely évben a császártól engedélyt
kapott a visszatérésre. 1860 ápr. 7. a pápai sereg parancsnokává neveztetett ki
és erélyes intézkedésekkel iparkodott a felkelést elnyomni, azonban szept. 18.
Cialdini szárdiniai tábornokkal szemben Castelfidardo mellett csatát vesztett,
minek következtében szept. 29. Ancona várát is fel kellett adnia. Ezután a
magán életbe vonult vissza. Temetése nagy ultramontán tüntetésekre
szolgáltatott okot. V. ö. Keller, Le général de L., sa vie militaire, politique
et religieuse (Páris 1873, 2 köt.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|