Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Lamprecht... ----

Magyar Magyar Német Német
Lamprecht... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Lamprecht

1. kölnvidéki német szerzetes, aki 1130 körül megirta az ó-német Sándor-dalt (Alexanderlied), mely egy voraui, egy strassburgi és egy baseli kéziratban, illetve átdolgozásban maradt reánk. Forrása Aubery De Besançon (v. Briançon) volt, kinek művéből azonban csak az első 105 vers maradt reánk (fölfedezte s először kiadta Heyse Pál, Romanische Inedita, 1856). L. művét kiadták Diemer (1849), Weismann (1850), új-német fordítással), Werner (1881), legjobban Kinzel (1884, a francia és latin forrásokkal együtt). A Sándor-dal (az első német költemény, mely francia eredetin alapszik) ugy tárgyánál, mint földolgozásánál fogva a középkor legszebb termékeinek egyike.

2. L. Károly Gotthard, német történet- és nemzetgazdasági iró, szül. Jessenben 1856 febr. 25. Göttingában, Lipcsében s Münchenben végezte rendkívül sokoldalu tanulmányait s azután Kölnben működött mint gimnáziumi tanár; 1880. mint magántanár habilitálta magát Bonnban s ugyanott 1885. rendkívüli, 1890. pedig rendes tanár lett, de egyúttal Marburgba helyeztetett át. 1892. Lipcsébe hivták az elhalt Maurenbrecher tanszékére. Az ifjabb német történetirók egyik legjelesbike, ki a sokáig mellőzött nemzetgazdasági, társadalmi és művészi viszonyokat is feltünteti műveiben; e tekintetben különösen legnagyobb történeti munkáját: Deutsche Geschichte (Berlin 1890-94, mostanig 5 köt.) úttörő fontosságunak jelezhetjük. Többi munkái: Beiträge zur Gesch. des französ. Wirtschaftslebens im XI. Jhdt (Lipcse 1878); Der Dom zu Köln u. seine Geschichte (Bonn 1881); Initialornamentik des VIII. bis XIII. Jhdts (Lipcse 1882), Die wirtschaftsgeschichtlichen Studien in Deutschland (megjel. a Conrad-féle Jahrbücher für Nationalökonomie c. folyóiratban 1883 s k. évf.); Deutsche Städteleben am Schluss Des Mittelalters (Heidelberga 1884); Deutsches Wirtschaftsleben im Mittelalter (4 köt. 1886); Skizzen zur rheinisch. Gesch. (Lipcse 1887); Die römische Frage von K. Pippin bis auf Ludwig d. Frommen in ihren urkdl. Kernpunkten (Lipcse 1889); Études sur l"état économique de la France pendant la premiére partie du moyen-âge (Páris 1889). L. alapította a Gesellschaft für Rheinische Geschichtskunde nevü társulatot és a Westdeutsche Zeitschrift für Gesch. und Kunst c. szaklapot. Részt vett (1887 óta) a Chroniken der deutschen Städte és a Rheinische Urbare vállalatban s kiadta a trieri Ada-kéziratot (1889). Jelenleg a Deutsche Geschichte folytatásán dolgozik.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is