(ejtsd: lenkesztr), 1. L. v. Lancashire, grófság Anglia
Ény-i részében; főrésze Westmoreland. York, Chester és az Ir-tenger, kisebb
része a Furness Cumberland és Westmoreland közt mint félsziget nyulik ki az
Ir-tengerbe. A grófság területe 4889 km2, (1891) 3 926 798, 1 km2-re
803 lak. (1801. 673 486 volt). A Furness vagyis a North of the Sands, egy
keskeny parti lapálytól eltekintve hegyes vidék; a Cumberlandi-hegyek takarják,
amelyeknek legmagasabb csúcsai a Coniston Oldman (803 m.) és a Seathwaite Fells
(774 m.). A grófság főrészének Ny-i fele egyhangu síkság, amelyet azelőtt a
tenger vize borított; a K-i felét a Pennine-lán ágai takarják, amelyek
Ribbletől D-re egészen kiszélesednek és a Pendle Hillben (558 m.) és a
Gragrethben (685 m.) érik el a legnagyobb magasságukat. A négy főfolyó a
Mersey, Ribble, Wyre és a Lune, amelyek mind széles torkolatokban ömlenek a
tengerbe. A Merseybe ömlik az Irwell és a Sandy; a Ribblebe a Hodder, Calder és
Darwen. Az É-i rész folyói a Winster, a Leven, a Crake és a Duddon. Tavai a
Windermere, Coniston és a kis Esthwaite Water. A Sankey-csatorna Anglia
legrégibb hajózó csatornája. Az előbb említett folyótorkolatokon kivül L.
partjaiba nyulnak a L.-, a Morecambe- és a Duddon-öböl; partjai előtt pedig a
14 km. hosszu Walney-sziget nyulik el. A Furnessben a szilur rétegek, a
Mersey-völgyben a vörös homokkő az uralkodók; a Ribble és Mersey közti
széntelepek kiterjedése 555 km2. A magasabb helyeken hűvös, az
alacsonyabbakon enyhe az időjárás: eső bőven esik (évenként 126 cm.). A földnek
65%-a áll megművelés alatt; 401 km2 szántóföld és 2266 km2
legelő és rét. A szarvasmarhák száma 223 000, a juhoké 284 317 és a lovaké 38
484. Nagyobb kincse a grófságnak a szénben való gazdagsága. 1892. 22,3 millió
t. szenet bányásztak. E szénbőség mellett keletkezhetett L.-ban olyan virágzó
ipar, amely párját ritkítja. Legelső helyen áll a pamutipar, amelynek
középpontja Manchester és Oldham és amelynek szolgálatában legalább 2000 gyár
áll. A gyapju-, vászon- és selyemszövés szintén közel 100 000 embert
foglalkoztat. Fontosabb azonkivül Liverpoolban a hajóépítés és gépgyártás,
Barrow-in-Furnessben a vas- és acél-, Warringtonban a bőr-, Saint-Helensben az
üveg- és Prestonban az óragyártás. Legfontosabb kikötő Liverpool, jelentősebbek
még Barrow, Ulverstone. - 2. L., több grófság az É.-amerikai
Egyesült-Államokban és pedig: D.-Karolinában (1560 km2 ter., 16 900
lak., L. székh.), Nebraskában (2050 km2 területtel, 28 091 lak.,
Lincoln székh.), Pennsylvaniában (2520 km2 ter., 6160 lak., L.
székh.). - 3. L., fővárosa L. angol grófságnak, 70 km.-nyire Liverpooltól a
Lune és vasút mellett, (1891) 34 038 lak., vasolvasztókkal, vaggongyártással,
pamut- és selyemszövéssel, viaszkosvászon-készítéssel. Sekélyebb járatu hajók a
városig, mélyebb járatuak csak Glassonig juthatnak el. A domboldalban épült
várost egy kastély koszoruzza, amelynek legrégibb része Poitoui Rogernak,
Hódító Vilmos kortársának idejéből való. Egyéb jelentékenyebb épülete a
Saint-Mary-templom, a kat. gót templom, az árvaház. 1715. és 1745-ben Jakab
párthiveinek esett birtokába. - 4. L., több város az É.-amerikai
Egyesült-Államokban, amelyek közt a jelentékenyebbek: a) az ugyanily nevü
county székhelye Pennsylvaniában, 55 km.-nyire Harrisburgtől, a Conestoga
völgyében, több vasúti vonal találkozásánál, (1890) 32 011 lak., fegyver-,
fejsze-, arató-gép-, kocsi-, lokomotiv-gyártással; szövőszékekkel; élénk
folyami hajózással; teologiai szemináriummal, a Franklin- és
Marshall-college-sel; a Woodward Hill Cemeteryben Buchanan elnök síremlékével.
b) Fairfield county székhelye Ohióban, 45 km.-nyire Columbustól, a Hocking
forrásánál, vasút mellett, (1890) 7555 lak., gazdasági gép- és üveggyártással;
gabona-, marha- és gyapjukereskedéssel.
Forrás: Pallas Nagylexikon