1. Gyula, politikai és történelmi iró, szül. Budapesten 1850
jan. 17., hol iskolai tanulmányait végezve, korán feltünt ugy a napi- s
időszaki sajtó terén, történeti, politikai, s általános irodalmi terjedelmes
tanulmányokkal, mint hirlapi vezér- és tárcacikkekkel. 1872. a pénzügyi, majd
1874-től fogva a belügyminisztériumban mint fogalmazó működött (1880-ig). Az
1881-84. országgyülésre képviselővé választatván, egy ideig az akkori mérsékelt
ellenzékhez csatlakozott, de utóbb annak kötelékéből kivált. A 80-as évek
derekán azonban a politikai élettől s a publicisztikai tevékenységtől végképen
visszavonult és kizárólag tudományos, irodalmi tanulmányainak élt. 1887-ben a
kolozsvári egyetemre nevezték ki, 1891. pedig a budapesti tudományos egyetemre
helyezték át a történelem tanáraiul. Művei: A felső oktatás reformja s az új
magyar közműveltség (Budapest 1879); A faluközösség eredete (u. o. 1881);
Széchenyi Pál kalocsai érsek s a magyar nemzeti politika (1642-1710), a magyar
történelmi társulatnál pályanyertes tanulmány s ennek mintegy kiegészítése,
függelékül a polemikus Eszmetöredékek a Rákóczi-féle felkelés
történet-politikai jelentőségéről; A politikai reformeszmék fejlődési története
Magyarországon címen (németül a Litterarische Berichte aus Ungarn c. akadémiai
folyóirat 1877. évi, II. köt.); A közigazgatási biráskodás szervezetéről
Magyarországon (Budapest 1883), melyet az ugyan e tárgyról még a mult (1894)
évben a Magyar Jogászegyletben tartott előadások s annak füzeteiben önállóan
megjelent hasonló tárgyu közlemény kiegészít; Történelmi kor- és jellemrajzok
(u. o. 1890). A középkori olasz történet s irodalom, különösen Dante és korának
kérdéseivel, valamint egyháztörténeti problemákkal foglalkozik. A magyarság az
Árpádok korában c. dolgozata a Beöthy Zsolt által szerkesztett Magyar
Irodalomtörténet I. kötetében látott napvilágot.
2. L. Leo, a Pesti magyar kereskedelmi bank vezérigazgatója,
az előbbinek öccse, szül. Budapesten 1852. Tanulmányai befejezése után korán
lépett az akkor még fennállott, de már megszünt Anglo-Hungarian Bank
szolgálatába, de tanulóéveinek betöltése után magasabb állást foglalt el a már
szintén megszünt Magyar Általános Földhitel-részvénytársaságnál. 1881-ben az
akkor még kizárólag helyi jelentőségü Pesti Magyar Kereskedelmi Bank
vezérigazgatójává neveztetett ki és itt megtalálta azt a teret, hol egyrészt a
kereskedelmi és ipari célok hiteligényeinek elővigyázatos és liberális
kielégítése által e két fontos gazdasági ág fejlődését előmozdítsa, másrészt
azáltal, hogy a magyar záloglevél-hitelt a külföldön rendszeresen fejlesztette,
- ami addig alig, vagy csak nagyon lanyhán történt, - nagy mértékben tudta az
olcsó külföldi tőkéket a földmivelés és fővárosi építkezés céljaira bevonni. E
két irányu tevékenységre felette alkalmas volt a Pesti Magyar Kereskedelmi
Bank, mely nemcsak crédit mobilier, hanem egyúttal jelzáloghitelintézet is. A
L. vezetése alatt álló intézet forgalmi adatai (l. Pesti Magyar Kereskedelmi
Bank) élénk tanuságot tesznek arról, hogy az említett két irányban mily nagy
tevékenységet fejtett ki. Magyarország gazdasági fejlődése tekintetében L.
voltaképeni jelentősége éppen abban van, hogy az általa kezdeményezett és
céltudatosan követett irány volt a kiinduló pontja egy általános, eddig nem
dívó liberális és intenziv banktevékenységnek, mely Budapestet mint bankpiacot
nemcsak függetlenítette Bécstől, hanem a külföldön is érvényre juttatta,
másrészt meg a hazai ipar és kereskedelem, valamint a főváros építkezési
fejlődéséhez kiváló módon hozzájárult és hozzájárul. L. érdemei elismeréséül
1891. a vaskorona-renddel tüntettetett ki. 1893. a zsolnai kerület
országgyülési képviselőjévé választotta és a képviselőházban, különösen a
valutajavaslatok tárgyalásánál mondott, rendkivüli gyakorlati érzékről
tanuskodó beszéde keltett feltünést. Ugyancsak 1893-ban a budapesti
kereskedelmi és iparkamara elnökévé választotta, mely minőségben újabb tér
nyilt neki az ország kereskedelmi és ipari érdekeinek istápolására. L.
amellett, hogy több jelentékeny pénzművelet végrehajtását segítette elő, hogy a
községek hitelügyét a községi kötvények kreálásával szervezte, még oly
intézményeket is létesített, melyek jelentékenyen hozzájárultak hazánk
gazdasági lendületéhez. Ezek közül több nagyobb iparvállalat megalkotása
mellett különösen a Magyar helyi érdekü vasutak részvénytársaság említendő meg,
mely intézet az ország vicinális vasutainak fejlődését és keletkezését nagyban
előmozdítja. Azok közül a társaságok közül, melyek vezetésében mint
igazgató-tanácsos részt vesz, felemlítendők az Első budapesti gőzmalom-, a
Budapesti közúti vaspálya-társaság, a Salgótarjáni kőszénbánya-társaság, a
Nemzetközi vaggonkölcsönző-társaság stb., mind oly társaságok, melyek a hazai
iparvállalatok élén állanak.
Forrás: Pallas Nagylexikon