Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Lánczy... ----

Magyar Magyar Német Német
Lánczy... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Lánczy

1. Gyula, politikai és történelmi iró, szül. Budapesten 1850 jan. 17., hol iskolai tanulmányait végezve, korán feltünt ugy a napi- s időszaki sajtó terén, történeti, politikai, s általános irodalmi terjedelmes tanulmányokkal, mint hirlapi vezér- és tárcacikkekkel. 1872. a pénzügyi, majd 1874-től fogva a belügyminisztériumban mint fogalmazó működött (1880-ig). Az 1881-84. országgyülésre képviselővé választatván, egy ideig az akkori mérsékelt ellenzékhez csatlakozott, de utóbb annak kötelékéből kivált. A 80-as évek derekán azonban a politikai élettől s a publicisztikai tevékenységtől végképen visszavonult és kizárólag tudományos, irodalmi tanulmányainak élt. 1887-ben a kolozsvári egyetemre nevezték ki, 1891. pedig a budapesti tudományos egyetemre helyezték át a történelem tanáraiul. Művei: A felső oktatás reformja s az új magyar közműveltség (Budapest 1879); A faluközösség eredete (u. o. 1881); Széchenyi Pál kalocsai érsek s a magyar nemzeti politika (1642-1710), a magyar történelmi társulatnál pályanyertes tanulmány s ennek mintegy kiegészítése, függelékül a polemikus Eszmetöredékek a Rákóczi-féle felkelés történet-politikai jelentőségéről; A politikai reformeszmék fejlődési története Magyarországon címen (németül a Litterarische Berichte aus Ungarn c. akadémiai folyóirat 1877. évi, II. köt.); A közigazgatási biráskodás szervezetéről Magyarországon (Budapest 1883), melyet az ugyan e tárgyról még a mult (1894) évben a Magyar Jogászegyletben tartott előadások s annak füzeteiben önállóan megjelent hasonló tárgyu közlemény kiegészít; Történelmi kor- és jellemrajzok (u. o. 1890). A középkori olasz történet s irodalom, különösen Dante és korának kérdéseivel, valamint egyháztörténeti problemákkal foglalkozik. A magyarság az Árpádok korában c. dolgozata a Beöthy Zsolt által szerkesztett Magyar Irodalomtörténet I. kötetében látott napvilágot.

2. L. Leo, a Pesti magyar kereskedelmi bank vezérigazgatója, az előbbinek öccse, szül. Budapesten 1852. Tanulmányai befejezése után korán lépett az akkor még fennállott, de már megszünt Anglo-Hungarian Bank szolgálatába, de tanulóéveinek betöltése után magasabb állást foglalt el a már szintén megszünt Magyar Általános Földhitel-részvénytársaságnál. 1881-ben az akkor még kizárólag helyi jelentőségü Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezérigazgatójává neveztetett ki és itt megtalálta azt a teret, hol egyrészt a kereskedelmi és ipari célok hiteligényeinek elővigyázatos és liberális kielégítése által e két fontos gazdasági ág fejlődését előmozdítsa, másrészt azáltal, hogy a magyar záloglevél-hitelt a külföldön rendszeresen fejlesztette, - ami addig alig, vagy csak nagyon lanyhán történt, - nagy mértékben tudta az olcsó külföldi tőkéket a földmivelés és fővárosi építkezés céljaira bevonni. E két irányu tevékenységre felette alkalmas volt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, mely nemcsak crédit mobilier, hanem egyúttal jelzáloghitelintézet is. A L. vezetése alatt álló intézet forgalmi adatai (l. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank) élénk tanuságot tesznek arról, hogy az említett két irányban mily nagy tevékenységet fejtett ki. Magyarország gazdasági fejlődése tekintetében L. voltaképeni jelentősége éppen abban van, hogy az általa kezdeményezett és céltudatosan követett irány volt a kiinduló pontja egy általános, eddig nem dívó liberális és intenziv banktevékenységnek, mely Budapestet mint bankpiacot nemcsak függetlenítette Bécstől, hanem a külföldön is érvényre juttatta, másrészt meg a hazai ipar és kereskedelem, valamint a főváros építkezési fejlődéséhez kiváló módon hozzájárult és hozzájárul. L. érdemei elismeréséül 1891. a vaskorona-renddel tüntettetett ki. 1893. a zsolnai kerület országgyülési képviselőjévé választotta és a képviselőházban, különösen a valutajavaslatok tárgyalásánál mondott, rendkivüli gyakorlati érzékről tanuskodó beszéde keltett feltünést. Ugyancsak 1893-ban a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnökévé választotta, mely minőségben újabb tér nyilt neki az ország kereskedelmi és ipari érdekeinek istápolására. L. amellett, hogy több jelentékeny pénzművelet végrehajtását segítette elő, hogy a községek hitelügyét a községi kötvények kreálásával szervezte, még oly intézményeket is létesített, melyek jelentékenyen hozzájárultak hazánk gazdasági lendületéhez. Ezek közül több nagyobb iparvállalat megalkotása mellett különösen a Magyar helyi érdekü vasutak részvénytársaság említendő meg, mely intézet az ország vicinális vasutainak fejlődését és keletkezését nagyban előmozdítja. Azok közül a társaságok közül, melyek vezetésében mint igazgató-tanácsos részt vesz, felemlítendők az Első budapesti gőzmalom-, a Budapesti közúti vaspálya-társaság, a Salgótarjáni kőszénbánya-társaság, a Nemzetközi vaggonkölcsönző-társaság stb., mind oly társaságok, melyek a hazai iparvállalatok élén állanak.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is