Landok
(Landek), kisközség Szepes vmegye késmárki j.-ban. (1891)
1071 tót lak., kik juhsajtot és halinát készítenek. Itt volt egykor a
jeruzsálemi szt. sír lovagrendje kanonokjainak landeki (landoki) prépostsága. A
rend ide a II. Endre királytól 1212. kapott sárosvármegyei Komlósról
(Keresztes-Komlós) telepedett át. A landoki konventet Róbert Károly király
1313. a lengyelországi miechovi prépostnak, Henriknek adta, aki a prépostságot
L.-ra szállította át. Az új prépostságnak a szepesi prépost 1315. átengedte az
ottani templomot. De a konvent anyagi zavarai miatt a miechovi anyazárda
kegyúri hatósága alá került és prépostjait onnan ajánlották az esztergomi
érseknek vagy helyettesének. A huszitáktól, majd a XVI. sz.-ban beállott
zavarok alkalmával sokat szenvedett és 1593. teljesen megszünt, amikor a
miechovi prépost a káptalan birtokait, L.-ot, Hanus falut, A.-Lapsot palocsai
Horváth Györgynek eladta, az ott alapított plébánia fölött a kijelölési jogot
fentartván magának. A rend egykori birtokai ma is a palocsai Horváthok
örököseinek birtokában vannak. A prépostság címe ma is megvan.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|