Lange Frigyes Albert
Német filozofus és közgazdasági iró,
szül. Waldban, Solingen mellett, 1828 szept. 28., megh. 1875 nov. 23. 1852-55.
gimnáziumi tanár volt Kölnben. 1858-1861. Duisburgban u. o. a kereskedelmi
kamara titkára. 1866. Winterthurban telepedett le, 1870. a filozofia tanára
Zürichben, 1873. marburgi egyetemi tanár; mint ilyen halt meg. Geschichte des
Materialismus und Kritik seiner Bedeutung in der Gegenwart (Iserlohn 1866. egy
kötetben, 3. kiad. 1877. két kötetben, újabb kiadás jegyzetek nélkül Cohentől
1887) címü művével oly nagy mozgalmat keltett s oly széles olvasókörre hatott,
mint ritkán filozofiai munka. A mű az ötvenes évek nagy materialisztikus
mozgalmának hatása alatt keletkezett, egyszersmind a mozgalommal való végleges
leszámolást jelenti. Az álláspont, melyből L. a történetet tárgyalja, némileg
módosított kantianizmus. 1867. kiadta a Neue Beiträge zur Geschichte des
Materialismus-t; még előbb egy kis műben megtámadta Herbart ama kisérletét: a
matematikát bevinni a lélektanba. (Die Grundlegung der mathematischen
Psychologie. Duisburg 1865). Mint közgazdasági iró is jelentékeny. Főműve itt:
Die Arbeiterfrage in ihrer Bedeutung für Gegenwart und Tukunft (1865, 4. kiad.
1879). 1864. ott volt a lipcsei nagygyülésen (Vereinstag deutscher
Arbeitervereine) Bebel, Sonalmann s mások mellett őt is beválasztották az
állandó választmányba. Egy korábbi idevágó müve: J. St. Mills Ansichten über
die sociale Frage (1866). Néhány kitünő cikket irt az Encyclopädie des
gesammten Erziehungs- und Unterrichtswesens-be. Halála után jelent meg Logische
Studien (1877). V. ö. Vaihenger, Hartmann, Dühring und Lange (1876), a szerző
L. mellett foglal állást; Heinze, Hartmann, S. H. Braun F. A. L. als
Socialökonom (Halle 1881).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|