Lannes
(ejtsd: lann) János, montebellói herceg, francia marasl,
született Lectoureban (Gers) 1769 április 11., megh. Bécsben 1809 május 31.
Atyja lovász-inas volt, ő maga pedig mázoló. 1792. belépett a hadseregbe. 1795.
már zászlóalj-parancsnok s 1796. ezredes lett az olasz harctéren. 1798.
Egyiptomba kisérte Bonapartét, 1800. pedig Olaszországba, miután megelőzőleg a
brumaire 18. évgrehajtott államcsiny alkalmával kitünő szolgálatokat tett neki.
Olaszországban Montebello mellett döntőleg győzte le az osztrákokat, mire
Napoleon 1801. mint teljhatalmu miniszterét Lisszabonba küldötte, 1804. pedig a
marsalli s a montebellói hercegi címet adományozta L.-nak. Az osztrákok elleni
hadjáratban (1805) L. a fősereg előcsapatát vezényelte, az austerlitzi
ütközetben pedig a balszárnyat vezeté győzelemre. 1806. a jenai ütközetben a
porosz harcél közepét robbantotta szét, és december 26. Pultuszk mellett verte
meg az oroszokat, mely alkalommal súlyosan megsebesült. 1808 nov. 22. Tudela mellett
leverte Castanos tábornokot s ő vezette Saragossa vívását. Az 1809-iki osztrák
háboru alatt az eggmühli csatában s Regensburg bevételénél vezényelt két
dandárt s május 13-án, miután két napig lövette Bécset, az előcsapatok élén a
székvárosba bevonult. Az asperni ütközetben újra a középet vezényelte, de az
ütközet második napján (máj. 22.), midőn a lankadó legénységet bátorságra
intette, egy ágyugolyó mindkét lábszárát elszakítá, minek következtében 9 nap
mulva meghalt. Holttestét előbb Strassburgba, majd a párisi Pantheonba
szállították, honnan a Pére Lachaise-temetőben helyezték nyugalomra.
Szülővárosa ércszoborral örökíté meg jeles fiának emlékezetét.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|