Lanolin

(Adeps lanae), tisztított gyapjuzsír. A különféle kenőcsöknek újabban használt alapanyaga, melyet először Liebreich állított elő 1885. a gyapju zsiradékából. A L. sárgésfehér szinü, csaknem szagtalan, 40°on megolvadó zsírszer test, mely 25% vizet tartalmaz és éterben meg kloroformban semleges kémhatásu zavaros folyadékká oldódik. Vizfürdőn addig melegítve, mig a hozzá keveredett viz teljesen elillan belőle, tiszta, a kihüléskor mézsárga szinü tömeggé lesz, mely éter és kloroformban igen könnyen, forró abszolut alkoholban azonban csak kis mennyiségben oldódik. Az ilyen módon kapott L. Lanolinum anhydricum (viztelen L.) név alatt fordul elő a kereskedésben, melynek kloroformban való oldatát ha (1: 50) kénsav fölé rétegezzük, az érintkező felületen sötét barnavörös gyűrü képződik. Minthogy készítésénél lúgot is használnak, igen fontos dolog, hogy ezzel szennyezve ne legyen, azért teljesen közömbös kémhatásunak kell lennie és éteres oldatának (2: 10) 1 csepp fenolftalein-oldattól megvörösödnie nem szavad. A tiszta L. nátronlúggal melegítve ne fejlesszen ammoniákot és virfürdőn való melegítéskor legfölebb 30% legyen a súlyveszteség. A L.-t közömbös hatása, a levegőn való állandósága és amiatt, hogy a bőr likacsain igen könnyen beszívódik, kenőcsök készítésére manapság nagyban használják. A L.-ból szépítőszerek is készülnek, igy az u. n. L.-pomádé, L.-krém, L.-szappan stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon