Laplace

(ejtsd: -plász), 1. Cirill Péter Tivadar, francia tengeri utazó, szül. az Atlanti-oceánon 1793 nov. 7., megh. Brestben 1875 jan. 24. Mint fregattkapitány kétszer (1830-32 és 1837-40) körülhajózta a földet; aztán 1841. ellentengernagy, 1853. viceadmirál, 1857. bresti tengerészprefektus lett. Utazásai eredményét Voyage autour du monde (Páris 1839) és Campagne de circunnavigation de la frégate l"Artémise (u. o. 1840-53) c. könyveiben tette közzé.

2. L. Péter Simon, marquis de, francia matematikus és csillagász, szül. Beaumont en Augeban 1749 márc. 28-án, meghalt Párisban 1827 márc. 5. Már fiatal korában kitünő tehetségeket árult el, minden tudományban jártas volt, de különösen a matematika felé vonzódott. 1766-69. a Lagrange által alapított torinói Memoire-okban közzétett értekezései alapján szülővárosában a katonai iskolán a matematika tanára, majd Párisban a tüzérségi tanfolyam examinatora lett. 1773. az akadémia tagjává választották. A francia forradalom első idejében Lagrange-zsal együtt a commission des poids et mésures tagja és az Ecole normale tanára volt; a konzulátus alatt 1799-ben belügyminiszter, azután a tanács tagja és kancellárja lett; 1803. tisztán tudományos tevékenységéhez tért vissza. Napoleon gróffá, XVIII. Lajos pairré és marquis-vá nevezte ki s alig volt kitüntetés, melyben L. nem részesült volna. Műveinek teljes kiadását csakhamar halála után közköltségen indították meg (Páris 1843-48, 7 köt.). L. Newton halála óta az aszronomia legkiválóbb szelleme és legtermékenyebb irója és Mécanique céleste címü nagy műve (Páris 1799, I. II. köt., 1804. III. IV. köt., 1825. V. köt., új kiadás Páris 1878-82) folytatása és mélyítése Newton művének. Tisztán analitikai módon az égi testek mozgására vonatkozó majd minden problema tárgyalást és legnagyobb részben megoldást is talál; a bolygók elliptikus mozgása, a bolygórendszer perturbációi és állandósága, az égi testek alakja, a precesszió, nutáció s az égi testek tengelyforgásának elmélete, a tengerjárás, s az egyes bolygók és holdjaiknak mozgása s sok más, az asztronomiával kapcsolatos problema ugy van tárgyalva, hogy L. ezen munkája bátran nevezhető a modern asztronomia leggazdagabb forrásának. Főművének kitünő, teljesen matematika nélkül magyarázó népszerü kivonata az Exposition du systéme du monde (Páris 1796, 2 köt.), mely 1796-1835. 6 kiadást ért, s egyebek között L. hires kozmogoniáját is tartalmazza. Nem csillagászati művei között fontosak: Théorie analytique des probabilités (Páris 1812, 3. kiad. 1820) és Essai philosophique sur les probabilités (1814, 6. kiadás 1840), melyek a valószinüségi számításra vonatkozó kutatásait tartalmazzák, s egynéhány a kémiára és hőtanra vonatkozó értekezése.

Forrás: Pallas Nagylexikon